Ezeréves egyházmegye

A színes eseménysort szervező érsekség központja szorosan összeforrt Erdély történelmével. A város a magyar és egyetemes kultúrtörténet eredeti kincseit tartogatja a látogatók számára. Az ünnep apropóján – s az itthon népszerű székelyföldi mítoszteremtés idején – hívjuk fel a figyelmet az egyházmegye központjára, Gyulafehérvárra, remélve, hogy az egyéni és közösségi erdélyi zarándoklatok alkalmával egyre többen látogatnak a városba.

A Délközép-Erdélyi települést Apulum néven először a rómaiak szervezték meg, az erődítmény építésekor használt fehérmészkőről kapta a későbbiekben a Belgrad (Fehérvár) nevet. A romok felett Szent István korában épült a vár, mely az erdélyi területet vezető gyula mindenkori székhelye volt. A település virágzása a XVI. századra tehető, amikor az Erdélyi Fejedelemség központja, „fővárosa” volt. A mohácsi vész (1526) után három részre szakadt ország történetében, Fráter György kezdeti bábáskodása, és számos nagyszerű fejedelem országlása alatt, a fejedelemség őrhelyként hitelesen és hűen megőrizte, valamint továbbvitte a magyar királyság, végeredményként pedig magyarságunk hagyományait. Az Erdélyi Fejedelemség ars poeticáját a gyulafehérvári székesegyházba temetkezett Bocskai István fejedelem fogalmazta meg végrendeletében: „Valameddig pedig a magyar korona ott fenn, nálunknál erősebb nemzetségnél, a németnél lészen, és a magyar királyság is a németeken forog, mindenkor szükséges és hasznos egy magyar fejedelmet Erdélyben fenntartani, mert nékik is oltalmokra, javokra lészen. Ha pedig Isten azt adná, hogy a magyar korona Magyarországban magyar kézhez kelne egy koronás király alá: úgy az erdélyieket is intjük: nemhogy attól elszakadnának, vagy abban ellent tartanának, de sőt segéljék tehetségek szerint és egyenlő értelemből azon korona alá mód szerént adják magokat”.

A XX. század elején a város történelmünk szomorú fejezetének része lett: 1918. december 1-én a román függetlenségi nemzetgyűlés itt határozta el a Romániához való csatlakozást, melyet a későbbi békeszerződés szentesített. Napjainkban Gyulafehérváron a közel hetvenezer lakos közül, kevesebb mint három százaléknyi magyar él. A település a katolikus érseki székhely mellett, az ortodox püspökség központjának is otthont ad.
Az Alsóváros fölé magasodó (232 méter magas) vár napjainkra megújult. Egymás után szépültek és nyílnak meg a látogatók előtt a Ceausescu-érában többségükben rendvédelmi célokat ellátó épületek. Gyulafehérváron maradt meg a térség legteljesebb, grandiózus hatású, Vauban-rendszerű, csillag alakú erődítmény- vára, melyet III. Károly király, német-római császár építtetett a XVIII. század első felében (ekkor kapta a város a Karlsburg nevet). Ezt követően, a XX. század elejéig az erdélyi császári hadsereg központja volt, melyet az ellenséges erőknek egyszer sem sikerült bevennie.

A történelmi városmaghoz, a vár területére vezető utat az utóbbi években felújított díszes várkapuk szegélyezik. Az úgynevezett Alsó Károly-kapu elegáns barokk építménye alatt elhaladva, majd a várfalba ágyazott Felső Károly-kapun – tetején III. Károly lovas szobrával – léphetünk be a történelmi miliőbe. Bal oldalt, az egykori pénzverde mellől induló tárlatvezetésen, igazi időutazásban lehet részünk. „A három erődítmény útvonala” névre keresztelt felfedezőúton megismerhetjük az egykori római kori erődítményt, annak feltárt romjait, bebarangolhatjuk az erdélyi fejedelemség korában készült Bethlen-bástyát, majd a szövevényes, falakban lévő járatokon keresztül megismerjük a várban állomásozó császáriak korabeli életét, harcászati módszereit, fegyverzetét. A kijárat mellett a napjainkban megújuló egykori fejedelmi palotát, átellenben a Bethlen Gábor alapította (1622) neves kollégium épületét találjuk (a későbbiekben Nagyenyedre költözött), melyben napjainkban egyetem működik. A vár túlsó végében található a város határából jól látható, égbeszökő tornyokkal rendelkező két szakrális építmény: a katolikus és ortodox katedrális. Utóbbi hatalmas, szimbolikus építményét 1921-ben emelték a tirgovistei fejedelmi templom mintájára, havasalföldi bizánci stílusban. A katedrális előtti területen a várfalat megbontották, és az esztergomi bazilika előtti terület mintájára, szakaszosan emelkedő, zöldövezettel rendelkező területet alakítottak ki, ezzel is növelve a román nemzeti emlékhely térbeli dominanciáját.

A szomszédban találjuk a mindenkori magyar zarándok célpontját, az első látásra eleganciájával hódító Szent Mihály érseki székesegyházat, az egykoron a fejedelmek rezidenciájaként is szolgáló katolikus püspökséget, melynek külső falait megbontva reneszánsz kori maradványokat tártak a látogatók elé.
A katolikus katedrális maga a csoda, már ha csak arra gondolunk, hogy megannyi évszázadot átvészelt. Megismerve történetét, építészeti unikumait, a fejedelemség életében betöltött – temetkezési helyként szolgáló – szerepét, felsejlik bennünk, hogy a magyar Saint-Denis-ben vagyunk. A Szent Mihály tiszteletére felszentelt székesegyház, nemzeti panteon, egy majdnem nyomtalanul letűnt korszak emléke: a Szent István által alapított püspökségek székesegyházai közül egyedül a gyulafehérvári maradt fenn eredeti formájában! Dominánsan román és gótikus elemekkel, méreteiben is méltóságteljes (83 méter hosszú, 38 méter széles, 19 méter magas), egy toronnyal díszített épület a XI-XII. század között épült. A jáki és zsámbéki templom nagytestvére valószínűsíthetően a korszak legnevesebb mestere Villard de Honnecourt kéznyomát viseli. A templomba lépve meghatározó hatás éri a szemlélőt. A „neo” stílusokhoz szokott otthoni szemnek üdítően hat a békés, időtlen benyomást keltő, nyolcszáz éves, egységbe formált kövek által keltett összkép, melyet csak az oldalhajóban található díszesen faragott szarkofágok törnek meg. Hunyadi János, öccse János, Hunyadi László, Izabella királyné és János Zsigmond fejedelem (II. János király) megmaradt sírhelyei mellett, a templomban nyugszik még Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György fejedelem és Fráter György is. Az altemplomban számtalan püspöki sír található. Egyszerűségét sugárzó márványtábla mögött, az életszentség hírében elhunyt Márton Áron püspök földi maradványai. Emlékére a templom északi tornya alatt 2005-ben, halálának huszonötödik évfordulóján emlékszobát rendeztek be.
A várban található még az ezer éves egyházmegye papnevelő intézete, és a vele szemközt emelkedő, az egykori templomépületben kialakított Batthyaneum. A Batthyány Ignác püspök által 1794-ben alapított könyvtár, napjainkban Románia legrégebbi és legértékesebb gyűjteményét tartalmazza (59 000 kötet, 580 ősnyomtatvány, 19 000 okmány és 1230 kézirat).

A Budapesttől ötszáz kilométerre keletre található Gyulafehérvárt legkönnyebben autóval, vagy vasúttal (naponta négy alkalommal közvetlen Budapesti indulással és érkezéssel) érhetjük el. Akár csoportosan, akár egyénileg érkezve, a helyszínen a legtöbb segítséget és eligazítást az egyházmegye munkatársaitól kapjuk (az érsekség honlapja: www.hhrf.org/gyrke).

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..