Lebontani a cigányok és nem cigányok közötti falakat
Fotó: Fábián Attila

 

A Váci Egyházmegyében Dúl Géza plébános vezetésével több mint tizenkét éve működik a Ceferino Ház cigánypasztorációs iroda. A cél, hogy az evangéliumból áradó szeretet erejével enyhítse a cigányok és a nem cigányok közötti feszültségeket, segítse az integrációt. Az iroda 2016-ban Szátok községbe költözött. A 750 lakosú falu Rétságtól tizenkét, Váctól húsz kilométerre fekszik. A roma önkormányzat szerint a lakosok 75-80 százaléka roma. A hátrányos helyzet mértékét jelzi, hogy Szátokon nemcsak az iskolát zárták be, hanem a boltot, sőt a kocsmát is. A faluban semmiféle infrastruktúra nem állt az Egyház rendelkezésére.
A kocsma romos épületét megvásárolta a Váci Egyházmegye, és adományozók segítségével felújította. A tanév folyamán délutánonként itt jönnek össze a gyerekek. Elkészítik az iskolai feladataikat, s emellett táncfoglalkozásokra, gitártanulásra is van lehetőségük, az épület udvarában pedig focipálya és pingpongasztal várja őket. A felnőttek közmunkaprogramba kapcsolódhatnak be. A cigányok és a nem cigányok összefogásának eredményeképpen létrejött közösségi házat június 28-án délután avatták föl és áldották meg.
Az ünnepség sajtótájékoztatóval kezdődött. Dúl Géza hangsúlyozta: a közösségi ház létrejöttében óriási szerepük van az önkéntes adományozóknak; ez a hálaadás napja.
Beer Miklós váci megyéspüspök felidézte, hogy korábbi állomáshelyein, elsősorban Pilismaróton és Dömösön közelről látta a cigányság életét. Szomorú, de ma rosszabb helyzetben vannak, mint harminc éve. Évtizedekkel ezelőtt a romák dolgoztak, a gyermekeik tanultak, hittanra jártak.
Amikor 2003-ban váci püspök lett, Dúl Gézával találkozva, és látva a cigányok iránti elköteleződését, elhatározta, hogy elindítja a cigánypasztorációt az egyházmegyében. Ennek kiindulópontja az, amit Jézus is tett: lehajolunk a kicsikhez és a szegényekhez, Jézusnak arra a tanítására gondolva: „amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek (Mt 25,40). Elsősorban rajtuk kell segíteni. Akinek több jutott az anyagiakból, annak kötelessége segíteni a rosszabb sorban élő felebarátain – szögezte le a főpásztor. Ezt kell megérteniük a papoknak és a templomba járó híveknek. Erre figyelmeztet Ferenc pápa tanítása: menjetek a perifériára, és ismerjétek föl a szegényekben Krisztust. Beer püspök kifejtette: a cigányság fölemelkedésének érdekében segíteni kell a szociális helyzeten, a gyerekek oktatásán, nevelésén, munkahelyeket kell teremteni, s mindehhez a szívünket kell adni, ahogyan Székely János püspök mondta. A Váci Egyházmegye vezetője fontosnak nevezte a személyes törődést. El kellene jutni odáig, hogy minden templomba járó hívő vállalja fel egy cigány család patronálását.
A sajtótájékoztató után Beer Miklós püspök szentmisét mutatott be a szátoki Mindenszentek-templomban. Szent Pál és Szent Péter ünnepének előestéjén az Egyházat ünnepeljük, amelyben mindenkinek van helye – szögezte le a főpásztor. A szentleckéből kiindulva felidézte, amikor Péter meggyógyította a béna embert a templomban. A béna alamizsnát kér, de Péter nem ad neki, hanem a názáreti Jézus nevében talpra állítja, hogy felelősen, szabadon tudjon élni. Cigány testvéreinknek is erre van szükségük, hogy méltósággal élhessenek, és beleadhassák a saját kultúrájuk értékeit a közösbe. A két apostol, Péter és Pál megmutatták, hogyan léphetünk ki megbénító korlátaink közül. A mai magyar társadalom legnagyobb tehertétele, hogy nem vagyunk képesek erre. Pedig szükségünk van rá: le kell győznünk a kölcsönös előítéleteket, nyitnunk kell egymás felé, elfogadnunk a másikat, meglátni egymásban a testvért. Merjünk szeretettel egymás felé fordulni, fogadjuk be a szívünkbe Jézust, hogy gyógyuljon a világ, nem csak itthon, de az egész világon. A Szentlélek Úristen ereje képessé tesz minket erre – mondta a főpásztor, hangsúlyozva: a mai nap megmutatta, hogy mindez lehetséges, ha megvan bennünk a kölcsönös jó szándék.
Az ünnepség a közösségi ház udvarán folytatódott, a ragyogó, de nem égető napsütésben. Miután Beer Miklós megáldotta a házat, gyermektánccsoportok mutatkoztak be. Közben asszonyok gulyást mértek, és hűsítő itallal szolgáltak.
Lapunk kérdésére Dúl Géza, a Ceferino Ház alapító vezetője, a szátoki közösségi ház megálmodója elmondja: a Ceferino Ház több házból álló hálózat. Hat településen elkötelezett munkatársak főállásban végzik a feladatukat: elsősorban gyerekekkel foglalkoznak, és segítik a cigányok és a nem cigányok kapcsolatának fejlődését a falvakban. A szátoki közösségi ház létrejöttével immár hét településen lesznek jelen, és ezentúl itt lesz a Ceferino Ház központja. A ház célja, hogy a cigányok és a nem cigányok közötti szakadékot szűkítse, a falakat ledöntse, és emberhez méltó, a társadalmat építő kapcsolat fejlődjön ki közöttük. Ez igenis lehetséges – szögezte le a Váci Egyházmegye cigány kisebbségi lelkipásztora. A cigányokról nagyon lesújtó kép él a többségben. Dúl Géza nem tagadja, maga is megijedt, amikor először meghallotta Szátok nevét, mert élnek itt bűnözők, terjed a drog, előfordulnak betörések. Az ő irodájukba is betörtek, elvitték a laptopot és pénzt is. Mindez ijesztő volt. Miután azonban jobban megismerkedett az itteniekkel, arra gondolt: többségükben becsületes, tisztességes szegény emberek. Ám amikor kiderül róluk, hogy szátokiak, az emberek elfordítják a fejüket, csupán azért, mert van itt néhány gazember, és a többiekről is ez alapján alkotnak véleményt a kívülállók.
„Átéreztem, mennyire igazságtalan ez – mondja Dúl Géza. – Hősiesen helytálló asszonyok élnek itt, akiknek a férjei időnként nem viselkednek emberhez méltóan, ők viszont a lelküket is kiteszik a gyermekeikért, éjjel-nappal dolgoznak, hogy enni adjanak nekik. A ruházkodásra már nem mindig futja. Mások bűneinek a bélyegét kell viselniük, mert ők is szátokiak. Ezért arra gondoltam, érdemes melléjük állni, segíteni őket” – meséli Dúl Géza. Hozzáteszi: minden társadalomban, népcsoportban vannak bűnözők, de nem szabad, hogy az ő tetteik alapján alkossunk képet a cigányságról. Ahogyan az is igazságtalan volt, amikor Ausztriában táblára írták: Magyarok, ne lopjatok! Úgy érzem, cigányok és magyarok közös összefogásából sikerült itt megépítenünk azt az alapot, amiből kiindulva építkezni lehet. Az itteni közösségi ház kiválóan alkalmas erre – mondja a lelkipásztor.
A többórás ünnepség jelképes mozzanataként, miközben a parányi színpadon zajlott a gyermekcsoportok bemutatkozása, a napfény különleges erővel ragyogta be a háttérben látható Cigányok Boldog Királynője-ikont és a Ceferinót ábrázoló képet. A Szűzanyát, Jézus édesanyját a romák különlegesen tisztelik. A spanyol polgárháború idején, 1936 májusában vértanúhalált halt Ceferino Giménez Mallát pedig Szent II. János Pál pápa 1997. május 4-én az első roma származású emberként boldoggá avatta. Ő a cigányok védőszentje.
Milyen jó volna, ha a konfliktusos helyzetekben megmaradna valami ennek a vidám, szeretetet sugárzó ünnepségnek a lelkületéből, Isten béketeremtő fényességének ragyogásából!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..