Küldetésünk nem egyszemélyes feladat

Fotó: MTI

 

A benedikálás szertartását Várszegi Asztrik püspök, emeritus főapát, ­Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke és Michael Reepen, Münster­schwarzach apátja végezte. Szentbeszédet Gregory Polan prímás apát, a bencés rend legfőbb elöljárója mondott.
A szentmisén koncelebrált Erdő Péter bíboros, prímás, Germano Penemote, az Apostoli Nunciatúra ügy­vivője, az MKPK jelen lévő tagjai, több határon túlról érkezett magyar és más nemzetiségű püspök, bencés és premontrei apátok, illetve más magyarországi szerzetesrendek képviselői. A szertartáson részt vett ­Sólyom László volt köztársasági elnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, az állami és civil élet és a testvéregyházak, valamint a női szerzetesrendek képviselői. A helyhiány miatt sokan a bazilika könyvtárában követték nyomon kivetítőn az eseményeket.
Hortobágyi Cirill Várszegi Asztrikot váltja a tisztségben, aki 1991 óta, csaknem huszonhét évig vezette a pannonhalmi szerzetesi közösséget. A leköszönő főapát a szentmise elején úgy fogalmazott, örvendező és nyugodt szívvel kéri Isten áldását utódjára és adja át neki a pásztorbotot, hiszen megbízható munkatársa volt az Úrnak és apátjának is az elmúlt évtizedekben.
Ez a közösség századokon át erős bástya volt. Századokon át oly sok embernek számtalan alkalommal tett tanúságot a bencés értékekről: az Isten igéjéhez való ragaszkodásról, az állhatatosságról, a szüntelen megtérésről, a vendégszeretetről, Isten és a felebarát szeretetéről – mutatott rá a pannonhalmi főapát mindenkori örökségére homíliájában a bencés rend prímás apátja, Gregory Polan. Az amerikai származású elöljáró egyúttal megköszönte Várszegi Asztrik önzetlen és őszinte szívből jövő szolgálatát, amelyet maga is megtapasztalhatott.
A prímás apát hangsúlyozta: Ábrahámhoz és Szent Benedekhez hasonlóan Cirill apátot is az ismeretlen jövőbe hívja Isten, de egyúttal a hitnek és a bizalomnak az új mélységeit is megtapasztalja majd hozzájuk hasonlóan. „Testvéreid már megtapasztalták benned hited szilárdságát. A kétségek és a kihívások közepette ne vedd le szemed Istenről, minden erő forrásáról, mert ő hűséges” – tette hozzá figyelmeztetőleg.
Gregory Polan beszélt arról, hogy a bencés élet lényege a bibliai értelemben vett béke, amely nem egyszerűen csak a konfliktusnak vagy a nézetkülönbségnek a hiánya, hanem átjárja és megerősíti a testünket, az értelmünket és a lelkünket. Az apát feladata pontosan ennek a békének a szolgálata a monostorban. Ha pedig béke uralkodik a monostorban, akkor ezzel a bencés közösség a legnagyobb ajándékot adhatja azoknak, akik velük tartanak az úton, akár mint diákok, akár mint zarándokok vagy vendégek – világított rá a prímás apát.
Gregory Polan azt is hozzátette: a főapát feladata, hogy valódi, a csillogásnál mélyebb és személyesebb dicsőségre, a szenvedésből feltámadott Jézus dicsőségére vezesse el közösségét. „Saját életed példája fogja leginkább bátorítani testvéreidet, hogy miként vezet húsvét titka a dicsőségbe. Az apáti áldással, amelyben ma részesülsz, az Egyház adja áldását erre a szolgálatodra – mondta a legfőbb elöljáró, akinek szavai után kezdetét vette az apátbenedikálás szertartása.
A nunciatúra ügyvezetője, Germano Penemote latinul, Depaula ­Flavio SDB titkár pedig magyar nyelven olvasta fel a pápai bullát, amelyben Ferenc pápa jóváhagyta a főmonostori konvent idén január 6-án hozott döntését, hogy Hortobágyi Cirill legyen a 87. pannonhalmi főapát.
Ezt követően Cirill apát a főbenedikáló Várszegi Asztriknak letette ígéreteit, majd a Mindenszentek litániája alatt Istennek való teljes önátadása jeleként az oltár elé borult.
Ezt követte a szertartás központi mozzanata: a megáldást letérdelve fogadta elődjétől az új főapát, akinek ezután Várszegi Asztrik átadta az apáti jelvényeket: a regulát, a gyűrűt és a pásztorbotot. Ekkor ténylegesen át is vette a szentmise vezetését Hortobágyi Cirill.
A benedikálás utolsó mozzanataként az új apát békecsókot adott először Asztrik leköszönő főapátnak, majd az oltárt szó szerint körbevevő szerzetesi közösség tagjainak. Ezt követően békecsókot váltott a jelen levő püspökökkel és apátokkal is.
„A monostor kísérlet arra, hogy a világ egy pici részét ideálisan rendezzük be” – ez volt a visszatérő gondolata Hortobágyi Cirill beszédének, amely a szentáldozást követően hangzott el. Az új pannonhalmi főapát programadó beszédében arra mutatott rá, hogy Isten országának építése nemcsak a szerzetesek küldetése, hanem minden hívő, megkeresztelt emberé. „Hiszem, hogy a család, a munkahely, az iskola, a monostor, a püspökség, a plébánia, a minisztérium, a hivatal, a vállalat mind-mind meghívás, lehetőség arra, hogy a világ azon pici vagy éppen nagyobb részét, ahol élünk, ideálisan, ideálisabban rendezzük be, az evangélium értékrendje szerint!” – hangsúlyozta.
A neresheimi bencés apátságban élő öreg szerzetes barátja írta neki nemrég humorosan: „Cirill, most, hogy apát lettél, jó, ha tudod, hogy egy apát ne legyen se túl jámbor, se túl okos, se túl egészséges!” Cirill apát szerint azért javasolta neki, hogy ne legyen ő a leg-, leg-, leg-, hogy tudjon együttérezni a testvérekkel. Hiszen a szerzetes küldetése sohasem egyszemélyes feladat – tette hozzá a frissen beiktatott főpásztor.
„Mi, keresztények Isten országát építeni, azaz földünkön a rablógazdálkodást és a nyomasztó környezeti terhelését kezelni; társadalmunk, az emberiség nagy konfliktusait a kibékülés felé vinni csak minden jóakaratú emberrel összefogva leszünk képesek. Nem fog sikerülni elkülönülésben, elszigetelődésben. Legyen az vallási, felekezeti, bőrszín szerinti, nemzeti vagy bármely elkülönülés” – mutatott rá az együttműködés szükségességére tágabb összefüggésben is Cirill főapát.
Hortobágyi Cirill a megannyi köszönetnyilvánítás után áttekintette a pannonhalmi bencések szerteágazó szolgálatát, és örömmel állapította meg, hogy hazánk, népünk és az ország vezetői mindezt értékelik és támogatják.
Veres András, az MKPK elnöke a gimnázium tornatermében tartott fogadáson köszöntötte az új főapátot. Visszaemlékezett rá, hogy Cirill atyával már egészen fiatalon összetalálkoztak, mivel a Magyar Néphadsereg kötelékében egy évet együtt töltöttek: Hortobágyi Cirill mint öreg, Veres András pedig mint akkor bevonult katona. A papnövendékek a tiltás ellenére összejártak imádkozni. Cirill atya ezeknek az imádságoknak az egyik legfőbb szervezője volt, az újakat a szárnya alá vette. „Ahogy múltak az évek, itt-ott találkoztunk, és mindig szembesültem, hogy nemcsak imádkozik, hanem dolgozik is” – tette hozzá Veres András, aki az Imádkozzál és dolgozzál! bencés jelmondat szellemében imádságos és munkás éveket kívánt az új főapátnak.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szintén a benedikálást követő fogadáson köszöntötte az új főpásztort. Ígéretét fejezte ki a kormány részéről, hogy támogatja a főapátságot, egyben arra kérte az új főapátot, hogy tisztségéből fakadóan, ha kell, „intse meg” a kormányt.
Az apátbenedikálási misén összegyűlt pénzadományokból a Pannonhalmi Bencés Gimnázium testvér­iskoláját, a Kárpátalján lévő karácsfalvi Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceumot támogatják.

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .