A szeretet tekintetével

Hogyan ismerte meg Esterházy János életét és mit jelent az Ön számára?

– A krakkói magyar konzul beszélt nekem róla, amikor tavaly megkért, hogy mutassam be az ünnepi szentmisét Esterházy tiszteletére. Amit hallottam az életéről, a személyiségéről, a tanúságtételéről, életáldozatáról, az rögtön meggyőzött arról, hogy el kell vállalnom. Esterházy János sokat tett Közép-Európáért, sokat szenvedett a náci uralom idején, de talán még többet, amikor a régió országai kommunista uralom alá kerültek. Utolsó leheletéig arról tanúskodott, hogy ami igazán fontos, az Krisztus keresztje; ami egyesít minket, az a keresztény hit; amit a leginkább tennünk kell, az az, hogy szeretjük egymást. Mindenkinek eszerint kellene élnie, a keresztény ember számára természetes kell hogy legyen. Olyan ember ő, aki egyesít minket – a magyar, a szlovák és a lengyel nép történelmének szimbolikus alakja.

A díjátadó ünnepségen szó esett arról, hogy kezdeményezhetik Esterházy János boldoggá avatását.

– Reménykedünk a boldoggá avatásban, ami természetesen Isten ajándéka, de amiért mi is tehetünk, és amiért tennünk is kell. A kanonizációs eljárás elindítása azonban még csak terv. A kánonjog szerint abban az egyházmegyében indítják el, ahol a szent életű ember meghalt. Ebben az értelemben a cseh püspökre tartozna az ügy, de azt hallottam, hogy ő azt szeretné, ha Krakkó indítaná az eljárást. Én erre nyitott vagyok, és elképzelhetőnek tartom, hogy a közeljövőben hivatalosan is megnyithatjuk az eljárást.

Mit jelent Önnek, hogy Szent II. János Pál pápa örököse a krakkói püspöki székben?

– Kicsit több mint egy éve, hirtelen kerültem Krakkóba. II. János Pált 1978. október 16-án választották pápává, idén lesz negyven éve. Egyrészt gyorsan elrepült ez a negyven év, másrészt ma is kötelez minket az örökség, amelyet tőle kaptunk. Kötelez a tanítása: egyrészt hogy legyünk hűségesek Krisztushoz, másrészt hogy minden emberre és minden nemzetre Krisztus nézőpontjából tekintsünk. Ebben a látóhatárban nincs helye a nacionalizmusnak, nem irigységgel tekintünk a másik emberre, hanem azzal a tekintettel, amelyet Krisztus ajándékozott nekünk: a másik ember szeretetének tekintetével. Krisztus látó­határából szemlélve Esterházy János egy kiváló személyiség.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.