Közös jövőnk – közös felelősségünk

A konferencia ezen kegyelmi pillanatok érvényesülésének igényét fogalmazta meg a közel fél évszázada a katolikus egyház által közreadott Nostra Aetate kezdetű nyilatkozat fényében. Ez a dokumentum – mint Hölvényi György államtitkár fogalmazott – „új korszakot nyitott a más hitet vallókkal folytatandó párbeszédben.


A XXI. század számos feladatot állít mind a zsidó, mind a keresztény közösségek elé. Olyan jövő kialakítása a cél, amelyben a különböző vallások és népek békés együttélése tovább folytatódik. Ehhez szükség van az állam, az egyházak, a felekezetek és civilszervezetek között megvalósuló erőfeszítésre, és arra, hogy az együttélés és az egymásrautaltság a hétköznapok magától értetődő gyakorlata legyen.” Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke szerint: „A konferencia nehéz, feszültségekkel terhes időkben újabb alkalom a közös Atya gyermekeiként a testvérek keresésére.”

 

Erdő Péter bíboros, prímás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke történelmi- egyházjogi elemzés keretében mutatta be a magyar zsidóság helyzetét a régmúltban, rámutatva a keresztény-zsidó közös hagyományokra. Ezeket a bibliai gyökereket említették a további előadók is, köztük Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija és más zsidó egyházi vezetők, Ilan Mor izraeli nagykövet, valamint Bölcskei Gusztáv református és Gáncs Péter evangélikus püspök.

 

A konferencia zárónyilatkozat kiadásával ért véget. Ebben minden múltbéli kegyetlenséget és pusztítást elítélve a szeretetből fakadó őszinte beszédre, a barátságra és a tisztelet elsőbbségére hívnak föl az emberek közötti kapcsolatokban.

 

–j–