Korai Szent Pál-ábrázolás

Egy sír restaurálása során találtak rá arra a nagyméretű Szent Pál-ábrázolásra, amelyen az apostol az ott eltemetett személy megfestett alakja felé fordul, és üdvözli őt. A kép, amelyet a VI. század első éveire datálnak, úgy mutatja be Pált, mint a késő ókor egyik legjelentősebb papját, még azelőtt, hogy a népek apostolaként a bizánci kultúra ikonjává vált volna. A freskón látható arc a filozófusábrázolások meghatározó jegyeit viseli magán, hasonlatos a korabeli római és efezusi barlangok oratóriumának képeihez. A művészettörténeti kincset az a pápai bizottság tárta föl, amely a szakrális régészeti leletekkel foglalkozik. Munkáját nagyban segítette a nápolyi érsekség és az önkormányzat.


 
A Szent Pálról készült első képek Rómában születtek, majd a IV. században az egész antik keresztény világban elterjedtek. Ábrázolása lenyűgöző találkozása a zsidó, a római, illetve a görög kultúrának és identitásnak, amelyek áthatották és jellemezték az apostol életét és misszionáriusi tevékenységét az egész mediterráneumban. E sajátosságok bizonyára hatottak a népek apostolának nápolyi ábrázolására is. Nápoly köztudottan többnemzetiségű volt. Szent Pál utolsó utazása alkalmával érintette a várost: azon az úton, amely a fővárosba vezetett, ahol bebörtönözték és mártírhalált halt.

 

                   (Forrás: L’Osservatore Romano)