Kitüntették Dominik Duka bíborost
Fotó: Merényi Zita

 

Duka bíboros a csehországi magyar anyanyelvű hitélet lehetőségének megteremtéséért és a magyar–cseh egyházi és politikai kapcsolatok fejlesztéséért végzett munkája elismeréseként vehette át a rangos kitüntetést. A díját­adó ünnepségen részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, ­Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Erdő Péter bíboros, prímás. Semjén Zsolt a laudációban felvázolta az 1943-ban Jaroslav Duka néven született cseh bíboros életútját. Édesapját az ’50-es években a kommunista rezsim börtönbe záratta, együtt raboskodott Esterházy Jánossal. Őt magát is meghurcolták, csak 1965-ben kezdhette meg teológiai tanulmányait. Duka bíboros a ’60-as évek végén titokban lépett be a Domonkos-rendbe, ekkor vette fel a Dominik nevet. 1970-ben pappá szentelték, de az állam 1975-ben megvonta tőle az engedélyét, s ezt követően tizenöt évig fémmunkásként dolgozott. Ebben az időszakban rejtett szerzetesi életet élt, és közreműködött egy titkos rendi oktatóközpont létrehozásában. 1979-ben fejezte be teológiai tanulmányait a varsói pápai teológiai intézetben. Illegális tevékenységéért 1981–82-ben a plzeňi (Pilsen) börtönben raboskodott Václav Havellel együtt. 1986-ban domonkos tartományfőnök lett, 1998-ban Hradec Králové püspökévé nevezte ki II. János Pál pápa. 2010-ben XVI. Benedek Prága érsekévé tette meg, majd 2012-ben bíborossá kreálta.
A laudáció külön kitért a főpásztor Magyar­országgal való szoros kapcsolatára. Dominik Duka a hittérítő Szent Adalbertet tekinti példaké­pének, aki a legendák szerint megkeresztelte Szent István királyt, s akit az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye máig védőszentjeként tisztel. A cseh bíboros 2011-ben megáldotta Esterházy János emléktábláját a kommunizmus áldozatainak emlékhelyén. 2016-ban, az 1956-os forradalom 60. évfordulóján Prágában kezdeményezte, hogy gyászmisében emlékezzenek meg Mindszenty Józsefről, és ebből az alkalomból egy igényes kiadványt is megjelentetett a prágai érsekség.
A prágai érsek szívén viseli a csehországi magyar katolikusok sorsát is. Egyebek mellett lehetővé tette, hogy többéves kihagyást követően a cseh fővárosban újjászülethessen a magyar lelkészség. Kezdeményezte egy magyar lelkipásztor Prágába helyezését, és a hívek rendelkezésére bocsátotta a belvárosi Szent Henrik és Kunigunda-templomot, valamint a hozzá tartozó plébániát. Neki köszönhető az is, hogy a lelkészség 2017 decemberétől immár személyi plébániaként működhet.
Dominik Duka a laudációt követően köszönetet mondott a „meg nem érdemelt” kitüntetésért és azért, hogy azt a Parlament épületében vehette át, amelyet a feltámadás jelké­pének nevezett. Úgy fogalmazott: Szent Adalbert személye már régen is összekötötte a magyar és a cseh nemzetet, és jelentős mértékben meghatározta az akkori Közép-Európa vallási, politikai és szellemi arculatát. Arról is beszélt, hogy III. Ottó német-római császár, I. Mieszko lengyel fejedelem, valamint II. János Pál pápa szellemi hagyatéka tovább él a visegrádi országok együttműködésében. Az Árpád-házi uralkodók és szentek, Erzsébet, Margit és Prágai Szent Ágnes szellemisége, karizmája ma is eleven országainkban.
A díjazott főpásztor kitért arra is, hogy a XV–XVIII. században az akkori Magyar Királyság jelentős áldozatot hozott a török terjeszkedés megállítása érdekében, és sajnálatos, hogy ezeket a történelmi tényeket mára elfeledték. Méltatta Mindszenty József bíborost, akinek magatartása, kiállása inspiráló volt a cseh Beran bíboros számára is, végül kifejezte tiszteletét az 1956-os szabadságharc törekvései és hősei iránt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..