„Ki ne csodálhatná minden dolgok alkotómesterét…”

A tárlat, amely a Csillagászat Nemzetközi Évéhez kapcsolódva született meg, kétezer év asztronómiai munkáit mutatja be – amint a címe is hirdeti – Ptolemaiosztól Fényi Gyuláig. A kiállítás a betlehemi csillagot követő napkeleti bölcsek ünnepéig, 2010. január 6-ig várja a látogatókat.

A Nemzetközi Csillagászati Unió és az UNESCO 2009-et a csillagászat nemzetközi évének nyilvánította. Az év szorosan kapcsolódik a csillagászattörténet nagy eseményeihez. Négyszáz esztendővel ezelőtt, 1609-ben alkalmazták először a távcsövet csillagászati megfigyelésekre. Galileo Galilei ezen észlelései igazolták Nikolausz Kopernikusz Nap-középpontú világképét, így a modern csillagászat kezdete elválaszthatatlan a négyszáz évvel ezelőtti megfigyelésektől. Ugyancsak négy évszázada jelent meg Johannes Kepler Astronomia Nova (Új csillagászat) című, tudománytörténeti mérföldkőnek tekinthető műve.

Az érseki könyvtár kiállításán többek között ennek a könyvnek egy eredeti példányát is megcsodálhatják az érdeklődők. A kalocsai gyűjtemény páratlanul gazdag természettudományos művekben, és számos csillagászattörténeti ritkaságot is őriz – rámutatva ezzel arra is, hogy az érseki székhely a Szent István óta eltelt századokban tudományos és művészeti központ is volt. A tárlaton a látogató megismerkedhet az asztronómia legjelentősebb műveivel, amelyek közül több egyben könyvészeti ritkaságnak is számít. A kiállításhoz kapcsolódóan március 20-án csillagászati estet rendez a főszékesegyházi könyvtár, amelyen neves szakemberek tartanak ismeretterjesztő előadásokat a tárlat egy-egy dokumentumával kapcsolatban. Bábel Balázs érsek köszöntője után Bartha Lajos csillagászattörténész mutatja be a tudományág múltjának könyvtári kincseit. Az elmúlt négyszáz év mérföldkőnek számító felfedezéseiről Hegedűs Tibor csillagász beszél, majd Hetesi Zsolt asztrofizikus vázolja kozmikus világképünk változásait. Végül Sajó Tamás művészettörténész bemutatja az érseki könyvtár DVD-sorozatának harmadik darabját, amely Augustus császár könyvtárosának, Gaius Iulius Hyginus De Astronomica című munkájának egy XV. századi, illusztrált kiadását ismerteti. Hyginus művében, amelynek a kalocsai könyvtár több kiadását is őrzi, az általa ismert csillagképeket, illetve a bolygókat írja le.

A II. században tevékenykedő alexandriai Klaudiosz Ptolemaiosz geocentrikus világképe határozta meg Kopernikuszig a tudományos közgondolkodást. A reneszánsz Európában munkássága ösztönző és minta volt – a tárlat műveinek több, XVI. századi kiadását is bemutatja. A kiállítás egyik legrégebbi darabja Brachaditz Christian gazdagon illusztrált kódexe 1432-ből, amely a bolygók pályáját, a csillagok távolságát ismerteti. Kopernikusz a heliocentrikus világképről szóló elméletét Az égi pályák körfogásáról című könyvében írta meg, amelynek egy 1546-os, bázeli kiadása a kiállítás egyik érdekessége. Kivételes ritkaságnak számít Tycho de Brahe dán csillagász 1598-ban nyomtatott könyve, amelyből a világon mindössze néhány regisztrált példányt tartanak nyilván. Műve, amelyben az általa tervezett és használt, illetve a XVI. századig alkalmazott csillagászati eszközöket ismerteti, tulajdonképpen az első tudományos munka, amely alkalmazásuk és típusuk szerint csoportosítva mutatja be a mérőeszközöket. A tárlaton mindemellett megcsodálhatjuk Galileo Galilei és Isaac Newton műveit is, valamint a különböző korokból származó asztronómiai atlaszokat, csillagképekkel illusztrált könyveket, illetve néhány csillagászati, fizikai eszközt is.

Kalocsa neve nem ismeretlen a világ csillagászai számára: a XIX-XX. század fordulóján, a Haynald Lajos bíboros alapította obszervatórium igazgatójaként itt végezte Nap-megfigyeléseit és napkitörésekkel kapcsolatos nemzetközileg elismert kutatásait Fényi Gyula jezsuita. A tárlaton természetesen az ő munkásságát is megismerheti a látogató – többek között a napkitörésekről készített saját kezű rajzait.

Bár a csillagászat úttörői és az egyház kapcsolata számos konfliktustól terhes, mégis a betlehemi csillag az egyik leghíresebb és legtöbbször illusztrált asztronómiai jelenség, amelyet mind a mai napig kutatnak. A kiállításon számos fametszet, középkori ábrázolás látható a „csillagról” és a napkeleti bölcsekről – szimbolizálva egyben azt is, hogy a tudományok képviselőit valójában mindig a teremtett világ legmélyebb titkának megismerése hajtotta. Hiszen „ki ne csodálhatná minden dolgok alkotómesterét – írta Kopernikusz -, akiben nyugszik a legfőbb boldogság és minden jó”

(A kiállítást előzetes bejelentkezés után csoportok hétfő kivétel naponta 9 és 17 óra között tekinthetik meg. Az egyéni látogatók számára mindennap 12 és 14 órakor indul tárlatvezetés.)