Keresztelő Szent János születése templom

Nagyiván egyhajós, íves szentélyzáródású temploma 1789-ben, késő barokk stílusban épült, és Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték fel. Tornya a főhomlokzat (északkeleti) középrizalitjában áll, sekrestyéje pedig a szentély keleti oldalán található. Barokk szószékét és rokokó hatású főoltárát említik az útikönyvek. Orgonáját 1891-ben Burgfeld Ferenc készítette, a falképeket jóval később, 1955-ben festette Benke László festőművész és restaurátor. Három harangja közül kettő az egyik legismertebb harangöntőmester, Szlezák László műhelyében készült 1938-ban. A templomot 1995-ben villámcsapás érte, a teljes tetőszerkezet és a toronysüveg megsemmisült; öt évvel később szentelte újjá Katona István egri püspök. A harangokat az őrbottyáni Gombos Lajos újraöntötte – az egyik eredeti mementóként emlékeztet a tragikus esetre. A templom előtti kőkeresztet Tóth László és neje, Vennes Borbála állíttatta 1954-ben. A falu közepén, a Piac téren áll a templom és a falu védőszentjének szobra.


Keskeny és gidres-gödrös út vezet Tiszaörs felől Nagyivánra, amelyet három oldalról is a világörökséghez tartozó Hortobágyi Nemzeti Park ölel körül. Sok ritka növény- és állatfaj él itt, a falu határában például jelentős túzokállományt tartanak számon. A Hortobágy legmagasabb pontja az itt található, 104,8 méter magas Bürök-halom nevű kunhalom. A település keleti szélén áll a tájegységre oly jellemző, faluszéli, út menti Görbe csárda, melyet állítólag Rózsa Sándor is nemegyszer fölkeresett. A falu főutcáján több régi, jellegzetes beosztású parasztház látható, és szinte minden oszlopon gólyafészek. A tájház berendezése az 1930-as évekbe repít vissza, s egyik érdekessége, hogy a két vendégszobában akár több napig is megszállhatnak a pusztai környezetre kíváncsi és vállalkozó kedvű turisták. S ha szerencséjük van, forró, száraz időben akár délibábot is láthatnak.

Fotó: Gajdó Ágnes