Lajtorja

A város Shakespeare korában az arisztokrácia által sűrűn látogatott kulturális központtá vált. A XVIII. és XIX. századbeli népszerűségének köszönhetően építészete a rokokó és neoklasszicista stílus jegyeit viseli magán. A várost az UNESCO 1987-ben a világörökség részévé nyilvánította. Bath egyik legismertebb épülete az apátsági templom (Bath Abbey), amely 1156-ban épült. A történelem viharaiban többször is megsérült, ezért át kellett építeni. A templom „szokványos” katedrális. (Bár hazánkban lenne ennyi szokványos templom!)


Ami miatt mégis érdekes, az a homlokzatán látható létra, amelyen angyalok igyekeznek fölfelé. Természetesen Jákob lajtorjáját örökítette meg a nagy fantáziával bíró hajdani kőfaragó. Tanulságos nézni a szorgalmasan kapaszkodó angyalokat. Szinte buzdítják az alattuk állót: menjen ő is utánuk.

A hosszú lajtorját szemlélve Weöres Sándor jól ismert mondata jut eszembe: „Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.” Az, amelyik mindenki számára személyre szabott, csak általa megmászható, könnyítés, kapaszkodó nincs rajta. S úgy látszik, még a szárnyak használata is szigorúan tilos.