Isten számít ránk

Fotó: Lambert Attila

Szeretett hely a pálosok számára Márianosztra: ez az 1352-ben Nagy Lajos által alapított templom és kolostor a rend ma is működő állomáshelyei közül a legrégebbi kegyhely, ahol már a szocializmus évei alatt is összegyűltek az illegalitásban fogadalmat tett testvérek és atyák. A rend 1989-ben visszakapta a templomot, majd 2005-ben a plébániaépületet is, és megkezdődött a pálos konvent márianosztrai életének harmadik korszaka.
A közösség évek óta itt mutat be szentmisét kiemelkedő ünnepén, Esztergomi Boldog Özséb halálának évfordulóján, amit minden évben a január 20-ához legközelebb eső szerdán ülnek meg.
A rendalapító 1270. január 20-án halt meg a pilisi Klastrompusztán. A pálos rend számos tagja, a konfráterek, valamint a rend barátai, köztük a MotorkerékPálosok közösségének tagjai évről évre összegyűlnek Mária­nosztrán Boldog Özséb emléknapján.
A zarándokokat Vízi András, a márianosztrai pálos közösség elöljárója köszöntötte. A szentmise főcelebránsa és szónoka Beer Miklós püspök, pálos konfráter volt. Számos pálos atya és paptestvér koncelebrált, akik Magyarország különböző területeiről, Erdélyből és a Felvidékről érkeztek.
Beer Miklós személyes vallomással kezdte szentbeszé­dét: „Mindig megilletődve jövök Márianosztrára. Ez az a hely, ahol Isten nekem – ahogy sokunknak – megmutatta személyes küldetésem útját. Számolom az éveket. Fiatal plébánosként itt kezdtem lelkipásztori életemet, és most, amikor püspöki szolgálatom végéhez közeledek, különös meghatottságot jelent itt hálát adnom a hivatásomért.”
Mit vár tőlem Isten? Mit akar megvalósítani általam csodálatos tervéből? Ezeket a kérdéseket mind­annyiunknak fel kell tennünk magunknak – hangsúlyozta a főpásztor. – Mindnyájan azért vagyunk ma itt, hogy engedjük munkálkodni magunkban a Szentlelket. Ez segít megérteni a jeleket, melyek egyértelművé teszik számunkra, mi a hivatásunk.
Egész történelmünk azt igazolja, hogy az Úr mellettünk áll – mutatott rá a főpásztor, és arról beszélt, hogy népünk életének embert próbáló időszakaiban mindig voltak meghívottak, akik Boldog Özsébhez hasonlóan vállalták az országépítés fel­adatát. „Ez a templom is tanúskodik arról, hogy az egymást követő nemzedékek felelni tudtak a kor kihívásaira. Engesztelő szolgálat, odaadott élet volt az eszközük” – emlékeztetett a püspök.
Ahogy végigtekintünk a történelmünkön, látjuk, hogy Isten küldetése új és új helyekre visz, s az emberben mindig ott él az ismeretlentől való félelem. Mostani helyzetünk is aggodalommal tölti el a szívünket, nem tudjuk, mi lesz öt-tíz év múlva. A váci megyés­püspök Ferenc pápát idézte biztatásul: Fontos, hogy mindig merjük bevallani gyengeségünket, és tudnunk kell azt is, nem vagyunk csak a magunk erejére utalva.
A szentmise után a konfráterek, a pálos rend tiszteletbeli tagjai az oltár köré állva megújították fogadalmukat. „Jézusom, Szűzanyám, mindent átadok nektek, hogy ti rendelkezzetek velem. Égi édesanyám és királynőm, te ajánld fel imáimat, áldozataimat a Szentháromságnak. Testemet-lelkemet, minden külső és belső javamat, a múlt, a jelen és a jövőbeli jó cselekedeteim minden értékét neked adom” – imádkozták.
Az ünnep végén Csóka ­János, a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke köszönetét tolmácsolva arról beszélt, milyen örömet és megerősítést jelent a rendtagok számára, hogy együtt ünnepelhetnek barátaikkal. A tartomány­főnök azt is bejelentette, hogy megújult a mindennapi lelki útravalót tartalmazó pálos mobil­applikáció.
A pálos rend – hivatalos nevén Szent Pál első remete szerzeteseinek rendje (OFSPPE) – az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend. Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította a XIII. században. II. József 1786-ban elrendelte a szerzetes­közösség eltörlését. A pálosok 1934-ben térhettek vissza Magyarországra. A rend központja a lengyel­országi Częstochowában, a Jasna Góra-i kolostorban van, a magyar tartomány székhelye Pécs. Hazánkban Budapesten, Márianosztrán és Petőfiszálláson működik pálos közösség. 2014 óta Erdélyben, Hargita­fürdőn is jelen vannak a pálosok.