Fotó: Merényi Zita
Az emlékmisén nemcsak Esterházy János boldoggá avatásáért imádkozunk, hanem a népek kiengesztelődéséért is. A felvidéki politikus személye lelki kapocs lehet a szlovák és a magyar nép között – mutatott rá Veres András a szertartás kezdetén, amelyen mások mellett Snell György esztergom-budapesti segédpüspök és a boldoggáavatási eljárás posztulátorává tavaly decemberben kinevezett, Miskolcon szolgáló minorita szerzetes, Paweł Cebula is koncelebrált.
Gróf Esterházy János mindnyájunknak példát adott kereszténységből – erről már homíliájában beszélt Veres András. – Akit Isten szeretete egyszer megragadott, azt semmilyen emberi erő nem tudja eltántorítani az emberszeretettől, a bátorságtól, a másokért való kiállástól – hangsúlyozta a püspök.
Akiben a mások bűneiért is vezekelni tudó szeretet felébred, az képes a compassióra – folytatta a szónok, majd a latin kifejezés két értelmére: az együttérzés és az együtt szenvedés képességére világított rá.
A krisztusi szeretet ismérve, hogy abból erőt merítve képessé válunk az együttérzésre, s ezen keresztül arra, hogy enyhítsük embertársaink testi, lelki szenvedéseit. Önzővé lett mai világunkban ez egyre ritkább, talán belőlünk is hiányzik – fogalmazott a főpásztor, arra is rámutatva, hogy az Egyház tagjainak kifejezett kötelessége az együtt szenvedés, hiszen – ahogyan Szent Pál írja az Egyház misztikus testéről –, ha az egyik tag szenved, vele szenved a többi is.
*
Tavaly júliusban a területileg illetékes csehországi Olomouc érseke lemondott a boldoggá avatással kapcsolatos hatásköréről, így a Krakkói Főegyházmegye folytatja le a pert. A Szentek Ügyeinek Kongregációja jóváhagyta az eljárás elindítását, így a hívek már most is kérhetik a vértanú politikus közbenjárását.
Esterházy János élete és halála arra tanít, hogy Közép-Európa népeinek szükségük van egymásra – mondta a szentmisét követő emlékünnepségen Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. – A mártír politikus egész életével kiállt e népek közösségéért, és amikor rá „emlékezünk, elkötelezzük magunkat az összetartozás és az egymás iránti felelősség mellett” – fogalmazott.
Minden ellenkező tapasztalat és feltételezés ellenére lehet szentnek lenni a politikában, szólhat a politika valódi értékekről, amelyek mellett érdemes következetesen és az utolsó leheletig kitartani – hangsúlyozta ünnepi beszédében Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a Rákóczi Szövetség alelnöke. A politikus szerint Esterházy János tudta és vallotta, hogy vannak olyan ügyek, amelyeket Isten elé kell vinni. Ilyen ügyként tekintett az 1920-ban Csehszlovákiához került magyar közösség méltóságára és megmaradására, a magyar és a szlovák nép kapcsolatára, Közép-Európa és Európa keresztény jövőjére. Az ünnepségen a Rákóczi Szövetség és az Esterházy János Emlékbizottság Esterházy-díjjal tüntette ki Ďurčo Zoltánt, a Nyitrai Egyházmegye magyar püspöki helynökét és Dagmar Babčanová volt vatikáni szlovák nagykövetet.
Az elismerést 1991 óta évente adják át olyan embereknek és intézményeknek, akik és amelyek a felvidéki magyar közösség szolgálatában kiemelkedő tevékenységet fejtenek ki, illetve sokat tesznek a mártírsorsú politikus szellemi örökségének megőrzéséért és megismertetéséért. Ďurčo Zoltán méltatását Snell György esztergom-budapesti segédpüspök ismertette a jelenlévőkkel. A kitüntetett 1953-ban született, 1976 júniusában szentelték pappá. 1991 óta Érsekújvár plébánosa, 2010 óta a magyar ajkú hívek lelki gondozásáért felelős püspöki helynök. Több éven át vezette a Jó Pásztor Alapítványt, amelynek célja többek között a felvidéki magyar pap- és kántorképzés segítése. Támogatásával Nyitraújlak templomában magyar, lengyel és szlovák nyelvű emléktáblát avattak a gyakorta itt imádkozó Esterházy-családnak és Esterházy Jánosnak. 2016-ban az ő segítségével állított szobrot a mártír politikusnak az Esterházy János Polgári Társulás Érsekújváron. Sokat tett a mára zarándokhellyé vált alsóbodoki Esterházy János-emlékhely létrehozásáért is.
Ďurčo Zoltán arról beszélt, hogy Esterházy János az életével igazolta a földbe hullott búzaszem evangéliumi példázatát – a búzaszemét, amely ha nem hal el, maga marad, ám ha elhal, bőséges termést hoz.
Dagmar Babčanovát méltatva Surján László, a Charta XXI megbékélési mozgalom alapítója, kereszténydemokrata politikus hangsúlyozta, a volt nagykövet felelősen gondolkodó értelmiségiként máig tevékenyen szerepet vállal a szlovák keresztény közélet formálásában. „A kommunizmus évtizedeiben részt vett a szlovák földalatti egyház életében. Emellett hazafi, akinek szívügye, hogy Szlovákiát más országokkal egyenlően kezeljék. Számos fórumon kiállt Esterházy János mellett, vállalva az ezzel járó rengeteg támadást is” – mondta Surján László.
Dagmar Babčanová Esterházy János népeket összekötő szerepét a négyszáz évvel ezelőtt elhunyt kassai vértanúkéhoz hasonlította: a magyar Pongrácz István, a lengyel Grodziecki Menyhért és a horvát Kőrösi Márk ugyanúgy összekötöttek három nemzetet, ahogyan Esterházy egymaga a lengyeleket, a magyarokat és a szlovákokat.
