Hivatás az igazság és a szeretet jegyében
Fotó: Lambert Attila

 

A Szent Adalbert Központban mindhárom konferenciatermet megtöltötték a résztvevők, a tizenhat főegyházmegyei köznevelési intézmény hatszázötven dolgozója. Oláh Gábor, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Katolikus Iskolai Főhatósága (EKIF) tanügyi igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket.
Erdő Péter bíboros bevezetőjében a katolikus iskolák különleges felelősségére hívta fel a figyelmet, és az intézmények előtt álló kihívásokról beszélt. Valamennyi iskola identitását alapvetően meghatározó feladat a magas színvonalú ismeretátadás és a nevelés. A katolikus intézmények sajátossága emellett a mindennapi munkát átható szellemiség továbbadása.
A világkép meghatározza, hogy mit gondolunk az emberről, mit tartunk hivatásunknak és mit tekintünk boldogságunk forrásának
– hangsúlyozta Erdő Péter. Rámutatott arra is, hogy rendkívül fontos e világkép egysége. „A személyes Isten iránti tisztelet és szeretet, a Krisztus személyében történelmileg is elérkezett végső és teljes isteni kinyilatkoztatás harmóniába rendezi körülöttünk a világot. Ennek fényében felismerjük felelősségünket környezetünk iránt, és ráébredünk arra, hogy az Isten iránti odaadás és az emberek iránti segítő szeretet nem csupán valami függeléke az általános emberi tevékenységnek, hanem ez alkotja minden értelmes cselekvésünk lelkét, ez ad sajátos színt minden megnyilvánulásunknak.” Erdő Péter felhívta a figyelmet annak jelentőségére is, hogy a katolikus iskolák az egész földkerekséget behálózó rendszert alkotnak: a Katolikus Nevelés Kongregációjának adatai szerint több mint hatvanmillió gyermek nevelkedik ezekben az intézményekben.
A bíboros szólt a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészítésének munkájáról is. „A fiatalok számára akkor marad feledhetetlen emlék ez a nagy nemzetközi megmozdulás, ha nagylelkűen részt tudnak venni az előkészítésben és a lebonyolításban.” ­Erdő Péter arra buzdította a pedagógusokat, hogy vonják be a diákokat a találkozó előkészületeibe.
Ternyák Csaba egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Oktatási Bizottságának elnöke előadásában bemutatta az egyházi oktatási-nevelési intézményrendszer kialakulását, és a katolikus pedagógusidentitás kérdésével is foglalkozott. Az Egri Főegyházmegyének 2010 előtt – ekkor vált szabaddá az út a felekezeti iskolák alapítása előtt – csupán tíz intézménye volt. Ma negyvenkilenc iskolában huszonkétezer diákot tanítanak – mondta.
Az egri érsek szerint nagyon fontos, hogy a katolikus intézményekben dolgozó pedagógusok tisztában legyenek a helyzetükből fakadó missziós lehetőséggel, sőt kötelezettséggel. Az intézményrendszer kialakulásával kapcsolatban elmondta: elsőként azok az egyházi iskolák kezdték meg működésüket, amelyek a tulajdonjogok rendezése során kárpótlásként kerültek vissza az Egyház fenntartásába. „A pedagógusok ekkor úgy érezhették, hogy a fejük felett hoztak döntést, és tulajdonképpen csak táblacsere történt az intézményen.” A 2010-es esztendő aztán paradigmaváltást hozott: alulról induló kezdeményezéssel jöttek létre újabb egyházi intézmények. Ternyák Csaba hangsúlyozta: egyházmegyéjében csak akkor mondtak igent egy-egy önkormányzat kérésére, hogy az Egyház vegye át a helyi iskola fenntartását, ha az adott intézmény pedagógusai, illetve a szülők részéről megvolt az ötvenegy százalékos támogatottság. Olyan eset is előfordult, hogy az érintettek kilencven százaléka támogatta a fenntartóváltást.
Az újonnan átvett intézmények – a II. vatikáni zsinat szellemében – tiszteletben tartották a vallásszabadságot, ugyanakkor törekedtek a katolikus identitás kialakítására. Az Egyháznak mint fenntartónak tehát nincsenek világnézeti elvárásai, de az intézményeiben dolgozó pedagógusoknak tiszteletben kell tartaniuk az iskola katolikus szellemiségét. Tény ugyanakkor, hogy a katolikus identitás erősítése elsősorban a katolikus pedagógusok által történhet meg. Motorja lehet ennek minden vallását gyakorló pedagógus, s főként az intézményvezető. Fontos továbbá a papi jelenlét is. Az az ideális, ha az iskolának saját lelkipásztora van, s ha az intézmény szoros kapcsolatot ápol a területi plébániával, egy élő közösséggel. Egerben több kezdeményezés is útjára indult: vezetői képzésbe vonják be az intézményvezető-jelölteket, és a kántortanítók mintájára képezik az énektanárokat. Minden lehetséges módon hangsúlyozzák az Egyházhoz tartozás fontosságát. „Nem csupán személyes ügyem ez, mert Krisztus testének, az Egyháznak vagyok a tagja. Tudatosítanunk kell, hogy Krisztusba öltözünk, a testének tagjai vagyunk. Ő a fő, ő adja az identitást. Mi együtt vagyunk a test, és felelősek vagyunk egymásért” – fogalmazott az egri főpásztor.
A konferencia vendége, a Ghánából érkezett Charles Gabriel Palmer-Buckle érsek, Accra városának főpásztora statisztikai adatokkal alátámasztva mutatta be országa oktatási helyzetét. A három Magyarországnyi területen élő 30 millió ember 65 százaléka fiatal, harmincöt év alatti, ezért Ghánában óriási jelentőségű fel­adat hárul az oktatási rendszerre – mondta az érsek. – Az 1957 óta független köztársaságban a lakosság 71 százaléka keresztény, 17 százaléka muszlim, és bizonytalan számban különböző tradicionális afrikai vallások hívei is élnek az országban.
A keresztények között a pünkösdisták vannak a legtöbben, 23 százaléknyian, a katolikusok számaránya 13 százalék. A lelkipásztorkodás derékhadát az elmúlt tíz-tizenöt évben szentelt kétezer pap jelenti.
Az érsek méltatta a vallás- és felekezetközi párbeszédet, s említést tett az oktatási intézményekben jelentkező nehézségekről is. Ghánában léteznek egyházi fenntartású katolikus magániskolák, illetve olyan állami fenntartású iskolák, ahol a katolikusok együttműködő partnerek. Gondot jelent, hogy a Világbank és az Európai Unió által támogatott oktatás világnézeti semlegességet kíván meg, gyakorlatilag előírja a keresztény értékek háttérbe szorítását. Így a legnagyobb kihívást a szekularizáció jelenti, amely kifejezett vallásellenességgel párosul. Accra főpásztora az evangélium hirdetését, a hit átadására irányuló katekézist és a szolgáló szeretet gyakorlását fogalmazta meg a katolikus oktatás-nevelés elsődleges küldetéseként. Öt pontban foglalta össze, hogy mire kell nevelni a fiatalokat: engedelmességre, önuralomra és fegyelemre – ami a helyes önbizalom alapja –, bölcsességre – ami tágabb értelemben az élet művészetét jelenti –, a fizikai képességek terén megvalósuló növekedésre, az istenfélelemben és a szeretetben való előrejutásra és a szeretetszolgálatra.
Az oktatás-nevelés szempontjából döntő tényezőt jelent a pedagógus személyisége – erről szólt előadásában Gombocz János, a Testnevelési Egyetem emeritus professzora. Az iskola gyakran unalmas és lehangoló a diák számára, a pedagógus pedig óriási versenyben van a gyerekek környezetével. Ebben a helyzetben kell teljesítenie azt a kettős feladatot, hogy az „egek Urához emelje a diákot, és maga is higgyen abban, hogy érdemes felemelnie”. Munkájában legfőbb eszköze a személyisége. Gombocz János szerint fontos, hogy a pedagógus erős egyéniség legyen, ugyanakkor éppen az egyéniség volt az, aminek nem engedett teret sem a közelmúltunk, sem a régmúltunk pedagógiai felfogása.
A konferenciára delegációt küldött a Katolikus Pedagógiai Intézet, az Egri Főegyházmegye, a Pécsi, a Debrecen-Nyíregyházi, a Székesfehérvári és a Nyíregyházi Egyházmegye. A résztvevők között jelen volt Snell György püspök, az EKIF korábbi vezetője; Bárány Béla, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye hitoktatási felügyelője, valamint Fábry Kornél, a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) főtitkára.
Az idei tanévben létrejöttének huszonötödik évfordulóját ünneplő szentendrei Szent András Katolikus Általános Iskola diákjai, a Kenguru csoport tagjai akrobatikus ugrókötél-bemutatót tartottak. Fordul a kocka! címmel a diákok saját élményei alapján összeállított darabot adott elő a Salkaházi Sára Katolikus Nevelési és Oktatási Központ Kis Mese Köre.
A találkozó az esztergomi bazilikában tartott szentmisével zárult.
A liturgia főcelebránsa és szónoka Erdő Péter bíboros volt. A főpásztor homíliájában hangsúlyozta: a krisztusi közösség maga az Egyház. ­„Ennek vagyunk a részei, ennek szeretetét képviseljük a tanulók, a munkatársak és a világ előtt. A katolikus iskolában az Egyház nem pusztán valamiféle fenntartó szervezet, hanem az igazság és a szeretet közössége.” Erdő Péter arra kérte a pedagógusokat, segítsék hozzá a fiatalokat ahhoz, hogy megértsék az Egyházat, hogy ne adjanak hitelt ellenséges érzületű történelmi legendáknak, és rányíljon a szemük a katolikus értékekre a művészet, az irodalom, a tudományok és a mindennapi élet bármely területén. Ez többletmunkával is járhat, de „mindenképpen éreztetnünk kell, hogy nem valami elvont, távoli történetről van szó, hanem az életünkről, annak szépségéről és értelméről. Ez persze nekünk magunknak is nagy feladatot jelent. Csak azt a szeretetet lehet ugyanis továbbadni, ami bennünk él. Az Egyház iránti bizalom és szeretet fontos erősítői lehetnek a közös élmények, a zarándoklatok, a lelkinapok vagy akár a vakáció és a szabadidő jól megválasztott programjai” – hangsúlyozta beszédében a főpásztor.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.