Harsányi Lajos pap költőre emlékeztek
Fotó: Lambert Attila

 

Idén van Harsányi Lajos pap költő halálának 60. évfordulója. Április 28-án, az isteni irgalmasság vasárnapján könyvbemutatóval és püspöki szentmisével tisztelegtek a lelkipásztor emléke előtt szülőfalujában, a Komárom-Esztergom megyei Nagyigmánd Szent Mihály-plébániatemplomában.
Az ünnepi megemlékezés kezdetén Bors Anikó A boldog költő – Harsányi Lajos önarcképe és válogatott versei című könyvét ismertette Vajk Ádám, a Győri Egyházmegyei Levéltár igazgatója, a kötet egyik szerkesztője. (A másik szerkesztő Csillag Dóra volt.) Kifejtette: Harsányi Lajos (1883–1959) Sík Sándor és Mécs László mellett a két világháború közötti korszak nagy papköltő-triászának harmadik tagja volt, ám az utókor a pályatársakhoz képest méltatlanul elfeledte. Ezt a hiányosságot igyekezett orvosolni a Győri Egyházmegyei Levéltár a Harsányi-rokonság kezdeményezésére. Bors Anikó gondozásában készült kötetet jelentetttek meg, amely a költő önéletírása mellett egy, a modern irodalomtudomány szempontjai szerinti versválogatást tartalmaz. Az utolsó Harsányi-antológia 1943-ban látott napvilágot. Vajk Ádám felidézte: a nagyigmándi és a bábolnai gyermekévek után papi pályáját Harsányi a Széchenyi, majd az Esterházy családnál töltötte nevelőként. Ez alkalmat adott számára európai körutakra, és arra is, hogy megmártózzon a főváros irodalmi életében. Győrbe visszakerülve ő mentette meg a kommunista rezsimtől a leltározás ürügyével kifosztani próbált székesegyházi kincstárat. A Dunántúli Hírlap szerkesztőjeként politikai szerepet is vitt az I. világháború után, ezért a Tanácsköztársaság idején néhány napra börtönbe is vetették. Egészségi állapota mindeme küzdelmek miatt megromlott, így egy nyugalmas vidéki plébániára kérte magát. Ez lett Rábapatona, ahol húsz éven át szolgált, mígnem kanonoki stallumot nyert. Patonán azonban elvesztette kapcsolatát a pesti irodalmi közeggel, működése Győrre korlátozódott, ahol ugyan élénk irodalmi élet volt – vele mint a Kisfaludy Társaság elnökével a középpontban –, de a korábbi miliő hiánya egyre inkább érezhető volt művein. Erős szociális érzékenysége verseiben minduntalan megmutatkozott. Kommunistának bélyegezték – például a Három munkanélküli balladája győri vagongyári előadása után –, s izgatás vádjával el is ítélték; a letöltendő szabadságvesztést csak püspöke közbenjárására kerülte el. Az ’56-os forradalom napjait a Kék Golyó utcai onkológiai intézetben töltötte, sokszor áram, fűtés és élelem nélkül, a harcok zajának közepette. Részben Prohászka és Ady szellemi és költői inspirációja nyomán Harsányi a magyar katolikus irodalom megújításának úttörőjeként lépett fel, és ennek tudatában írta az 1950-es években – ideiglenesen az asztalfióknak, ám a majdani megjelenés reményében – önéletírását, amellyel alapvető célja az volt, hogy vázlatát adja a XX. századi magyar katolikus költészetnek – mondta Vajk Ádám. Hozzátette: Harsányinak köszönhető a nádi világ, a Fertő tó és a Hanság fölfedezése a magyar irodalom számára. Tudatosan törekedett a fiatal pályatársak – például Tűz Tamás – felkutatására és támogatására is. Az előadó végezetül így jellemezte Harsányi Lajos költészetét: melankolikus, de a hit legszebb momentumait, a Szűzanyával és az Oltáriszentséggel kapcsolatos leggyönyörűbb érzéseinket énekli meg.
Az ünnepi szentmisét Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke mutatta be. A szertartás előtt a főpásztor emlékeztetett arra, hogy bár Harsányi Lajos 1959. október 2-án adta vissza lelkét a Teremtőnek, ez az előrehozott megemlékezés jó alkalom arra, hogy ismét fölfedezzük e méltatlanul elfeledett költőt, és minél többen megismerjük életét, munkásságát.
Veres püspök a szentbeszédében hangsúlyozta: ez a megemlékezés egybeesik az isteni irgalmasság vasárnapjával, amit Szent II. János Pál pápa vezetett be. Nagyon fontos tudatosítanunk, hogy mennyei Atyánk irgalmas, szerető Isten, ahogyan ezt az értünk emberré lett második isteni személy, Jézus Krisztus kinyilatkoztatta. Jézus számos példabeszédet mondott erről, gondoljunk csak a tékozló fiú vagy az irgalmas szamaritánus történetére. János pedig így ír levelében: „Isten a szeretet.” Jézus gyökeresen át akarta formálni az emberek gondolkozását, érzésvilágát, és Istent olyannak igyekezett megmutatni, amilyen valójában. Az MKPK elnöke figyelmeztetett: ha valóban Isten gyermekei akarunk lenni, akkor nekünk is irgalmas szívűeknek kell lennünk. Tetteinkkel kell tanúságot tennünk az irgalmas szívű Istenről. Saját erőnkből ez lehetetlen, szükségünk van Isten Szentlelkére, életünket átformáló erejére.
A megemlékezés a Harsányi Lajos tiszteletére készült emlékmű avatásával zárult. Veres Zoltán, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat jegyzője ünnepi beszédében így fogalmazott: Tény, hogy Harsányi Lajosnak – főként katolikus körökben – gyakran kellett megvédenie kettős, költői és papi identitását, mert a kettőt nem találták összeegyeztethetőnek. Még Mindszenty József, a későbbi hercegprímás sem. Harsányi többször is írt erről. Volt, hogy költőnek vallotta magát: „Költő voltam, nem a társaság kedvence. Nem bírtam a hangoskodást, a humoros hangadókat. Titkokat kutattam a nagy és kis világban, a természetben és az emberben” – írja az Önarcképben. Ugyanitt papi hivatásáról szólva úgy fogalmaz: arról nem kíván szót ejteni, hanem Istenre bízza a megítélését. „(…) én nem egyházi költő akartam lenni, hanem katolikus modern költő, aki tízmillió magyarnak akar művészi értékű verseket nyújtani. (…) Nem papoknak és apácáknak akartam írni. Az egész katolikus magyarságnak.” Költői hivatását Harsányi nem tartotta összeférhetetlennek papi szolgálatával. A kettő csodálatos összekapcsolódását, szintézisét igenis lehetségesnek tartotta – mondta Veres Zoltán, majd föltette a kérdést: Ki volt hát Harsányi Lajos? Válaszként ismét a pap költőt idézte: „Se szent, se szörnyeteg (…) Ember voltam, akiben sokszor egymás mellett aludt egy halvány angyal és egy pirosnyelvű ördög.”
Az ünnepi megemlékezés végén Veres András püspök megáldotta a Harsányi-emlékművet.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..