„Felnőtt fejjel gyereknek lenni”

Faltis Alexandra, az 1962-ben Pécsett született rajzfilmes, illusztrátor, grafikus, festőművész (és áfonyalekvár-főző mesterasszony) nevével, műveivel már hosszú évek óta találkozom. Az első igazán döntő „Szasza” (mert sokan ismerik és becézik így) -élményt közös barátunknak, Lázár Ervinnek köszönhetem, akinek Manógyár című könyvét a művésznő illusztrálta. Ezek a képek, Nemes Nagy Ágnes Aranyecsetének vizuális „hangolásával” együtt 1993-ban a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa rangos IBBY-díját hozták meg neki. Idézzünk itt most néhány sort az egyik Faltis-kiállítás katalógusának szövegéből: „Az, hogy meseillusztrációval foglalkozom, olyan természetes dolog számomra, mint ahogy levegőt veszek. Hiszen gyerekkorom óta puha, meleg fészekként öleltek körül a mesék. Egy védőburkot nevelgettem magam köré, mert olyan jó dolog felnőtt fejjel is gyereknek lenni!” A névjegyén önmagát rajzceruzát szorongató katicabogárlányként megjelenítő, csupa élet, csupa játék, nagy betegségéből csodálatosképpen fel­épült grafikus mindmáig szeretettel és hálával emlékezik vissza pécsi mestereire, Horváth Dénesre és Erdős Jánosra, továbbá azokra az évekre, amikor a Magyar Képzőművészeti Főiskola (ma: Egyetem) alkalmazott grafika mesterképzőjén Zelenák Cres­cencia irányításával tanulhatott.
Harminc év alatt mesekönyv-illusztrációk tengere került ki Faltis Alexandra kezei alól, de készített animációs filmeket, báb-, jelmez- és díszletterveket is. Az utóbbi években született vegyes technikájú művei, montázsai, kollázsai azt bizonyítják, hogy képes a művészi megújulásra. Ez utóbbi alkotásai közül most csak a kevesek által ismert, még nem publikált „művészkönyvének” egyik különleges darabját mutatjuk be: egy többdimenziós hatású kompozíciót, amelynek textil- és papírelemei között egy kékszemű kislány hajókázik a tengeren. Alexandra szeretettel és hálával gondol vissza az évtizedek során Párizstól Ankaráig számos helyszínen kapott elismeréseire, vagy a 2009-es és 2011-es Szép Magyar Könyv versenyen elnyert díjaira, most azonban nem ezekből a díjnyertes munkáiból mutatunk be két szemelvényt, hanem A zöld kaftán című varázslatos Krúdy-kötetből, amely az Unikornis Kiadó Nagy magyar mesemondók sorozatában jelent meg.
Felvidéki születésű fotóművész anya gyermekeként Alexandra a második hazájának érzi Krúdy Gyula és Mikszáth Kálmán szeretett kisvilágát, ezt a gyönyörű régiót, s természetesen a Tátrát is, ahová családjával együtt gyakran ellátogatott Pécsről. Az Unikornis-kötet Krúdy-meséi inkább felnőtteknek, mint gyerekeknek szóló történetek. Az itt közölt képek egyike a Rocambole ifjúsága című történethez készült, s egy nagyon megható jelenetet örökít meg. Egy szegényes, de könyvekkel dugig rakott kis szobában egy hálósipkás apóka egy régi-régi regényből olvas fel egy jól ismert históriát hálófőkötős feleségének, aki könnyes szemmel hallgatja a történetet. A másik kép is ugyanebből a kötetből való: A Jankó című elbeszélés illusztrációja, amelyben a vásári nyüzsgés kellős közepén a nyugalmat a vásártér sokadalmába bekandikáló podolini templom látványa biztosítja.
Ha közvélemény-kutatást tartanánk arról, hogy „Szasza” eddigi életművéből melyek a nagyközönség számára legismertebb epizódok, akkor a Lázár Ervin írói világát képekben megelevenítő opuszok mellett a legtöbben D. Tóth Kriszta két nagy „Lola­köny­vét” emlegetnék, a Lolával az élet meg a Nagylánykönyv – Lolával az élet folytatódik címűt, és a sok-sok, ugyancsak „lolás” mesét és rajzfilmet.
De vessünk egy pillantást a művésznő egy másik profiljára is a már idézett katalógus őszinte, egyszerű szövegéből. Ez pedig egy szép pedagógusi hitvallás: „A grafika és a mesék iránti elköteleződésemet szívesen osztom meg az utánunk következő generációval.
A SZÁMALK – Szalézi Szakgimnáziumban tanítok manuális grafikát, grafikaelméletet, mesepedagógiát, művészettörténetet.” És – tegyük hozzá – igazi tan-anyához méltóan gondoskodik arról is, hogy tehetséges növendékeinek műveiből kiállítások szülessenek.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..