Gyógyulni és gyógyítani

Fotó: Lambert Attila

Azok látogattak el a rendezvényre, akik tanodák, műhelyek, kulturális csoportok, plébániák és önsegítő programok keretében vállalnak szolgálatot a cigánypasztorációban, szerte az országban. A konferenciára nagy számban érkeztek érdeklődők a jelentős cigány lakosságú, hátrányos helyzetű településekről, köztük Szendrőládról, Ózdról, Mátraverebélyről, Gyöngyösorosziból, Rimócról, Tuzsérról, Bajnáról, Hajdúsámsonból, Balajtról. Papok, szerzetesek és civilek egyaránt ellátogatnak az évente megrendezett konferenciára, hogy megerősödjenek a Jézusért és a cigányságért vállalt szolgálatukban.
Idén három püspök – Majnek Antal, Beer Miklós és Székely János – is szerepelt a találkozó előadói között. Papok és szerzetesek tartottak elmélkedéseket, s emellett számos tanúságtétel is elhangzott. A szendrőládi zenekarnak köszönhetően a zene ezúttal is betöltötte a Foglár utcai épületet.
Az esemény támogató partnerei között idén ott volt a Boldog Cefe­rino Intézet (BCI) is.
A találkozó témája a szentségi pasztoráció volt. Székely János püspök szerint a szentségek által erősíthető meg az Egyházhoz való kötődés. Dúl Géza, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia cigány­pasz­to­rációs referense így fogalmazott: Isten oly módon szereti az embert, hogy felemeli, a középpontba állítja a szentségek révén.
A konferencia résztvevői a mindennapi szolgálat során jól alkalmazható gyakorlati tudásra tehettek szert. Hétköznapi életükről beszéltek a szendrőládiak, a tuzsériak, a balajtiak, és bemutatkozott a gyöngyösoroszi Jó Pásztor Nővérek Kong­regációja.
Orsos Zoltán csákánydoroszlói plé­bános véleménye szerint a cigány­­pasztorációban az első lépés mindig a mélyben meghúzódó titkos sebek feltárása. Fontos a jó diagnózis, csak ez lehet a gyógyulás alapja, vallja a lelkipásztor. E sebek feltárásának mikéntjéhez igyekeztek támpontokat nyújtani a csoportbeszélgetések kérdései. A konferencia során az is egyértelművé vált, hogy a szentségi élet és a vasárnapi szentmise látogatása terén sok buzdításra van szükségük a híveknek.
Bángi-Magyar Anna, a BCI munkatársa arról beszélt, hogy a cigány­pasz­toráció eredményességéhez leginkább a jelenlétre van szükség, arra, hogy részt vegyünk egymás életében, és elnyerjük egymás bizalmát. A személyes kötődés révén épülhetnek ki együttműködő kapcsolatok, vallja.
Majnek Antal püspök a kárpátaljai gyakorlat alapján úgy véli, akkor is érdemes belevágni a cigányokkal való kapcsolatépítésbe, ha hetente akár csak egyetlen órát tudunk eltölteni a családok, a gyerekek körében.
Tomka Ferenc a többségi társadalom felől közelített a jövőben megvalósítandó feladatokhoz. Hang­súlyozta, hogy a cigányság helyzetében valódi eredményeket elérni csak össztársadalmi erőfeszítések révén lehet. „Hosszú távú neveléssel tehetünk valamit. Sok sikeres kezdeményezést látunk, de jó volna, ha a társadalomban még inkább tudatosodna, milyen elkötelezett szövetségesekre találhat az egyházakban és a civil szervezetekben.”
Dúl Géza és Tomka Ferenc a kate­ku­menátus hitre vezető módszerét mu­tatta be. Tapasztalatai alapján a két előadó úgy látja, csak az a közösség tudja befogadni a tanítást, amelynek tagjai jól érzik magukat együtt, szeretik egymást. Az ilyen közösség vonzerőt, boldogságot sugároz kifelé, és az újonnan bekapcsolódók is tanulni kezdik a szentségi életet.
A konferencia második napján tanúságot tett a szentelés előtti utolsó évét töltő Bógár Zsolt huszonnégy éves diakónus, aki a papi szolgálatra készülődve lelkesen beszélt hivatásáról. Orsos Zoltán plébános tanúságtételét is ezen a napon hallgathatták meg a résztvevők. A csákánydoroszlói lelkipásztor mélyszegénységbe született, és állami gondoskodásba került, ezen a küzdelmes úton jutott el a hivatásáig. Tizenöt éve szentelték pappá.
Csemer Csaba és felesége, Ági számos kanyar és kitérő után jutott el a hitvalló életig. Csaba ma a Váci Egyházmegye akolitusa és önkormányzati képviselő a falujában, Mátraverebélyen. A Katolikus Egyházban azt élte meg, hogy elfogadják, testvérként bánnak vele. „Itt fontos vagyok, egy asztalnál ülünk a többiekkel, és ebben a közösségben sikerült megszabadulnom a káros szokásaimtól is” – fogalmazott. Meggyőződése, hogy a cigányság az evangélium által integrálható.
A második nap szentmiséjét Beer Miklós váci megyéspüspök mutatta be. Lelkipásztori szolgálatára visszatekintve elmondta: roma és nem roma meg tudja találni a hitben való közösséget. „A Váci Egyházmegye papjai és akolitusai között cigány testvérek is vannak, akik viselkedésükkel, életükkel kivívták a tiszteletet” – összegezte tapasztalatait a váci főpásztor.