Lehet-e logikai érvekkel meggyőzni a morális szempontok gyakorlati fontosságáról a gazdaság szereplőit korunkban?
Baritz Laura: Nyilván keresztény köreinkben kell kezdenünk a szemléletformálást. Egészségtelen, ha a gazdálkodás célja csupán a haszonszerzés, a pénz felhalmozása. Az ember javáért nem lehet másképp munkálkodni, csak az erények, az erkölcs segítségével. Orosz Lóránt: Az elmúlt hatvan évben abba a katasztrofális állapotba jutottunk, hogy gyakorlatilag az számít „erénynek”, ha valaki ügyesebben tudja kijátszani az államot és a másik embert, erre viszont nem lehet gazdaságot, országot építeni. Alapvető fenyegetést jelent az ember kapcsolataira az önzés; a helyes magatartás kulcsa a gazdaságban is az önzés meghaladása.
B. L.: Aquinói Szent Tamás szerint az ember alapvető irányultsága a „jó”-ra mutat, tehát működik benne a természetes erkölcsi törvény A kiút a mai morális válságból az lehet, hogy az emberek – visszatalálva ezekhez a legmélyebb értékekhez – átalakítják a világon működő torz struktúrákat. A Barabbás című Karinthy-novellában Pilátus kérdésére, hogy kit engedjen szabadon, legbelül mindenki Jézust mondott, és rémülten néztek egymásra, mikor tömegként Barabbást kiáltottak. A belső Jézus-kiáltáshoz kellene visszatérni, s mind többen Jézust kimondva, a struktúrát megváltoztatni.
O. L.: Az egyház küldetése, hogy az adott idő és hely, helyzet emberének át tudja adni az evangélium tanítását. Az ipari forradalom – s a napjainkban is zajló tudományos-technikai-információs forradalom – hatalmas életmódbeli változásokat indított el. Ezért vált szükségessé, hogy XIII. Leó Rerum novarum kezdetű enciklikájával kezdődően sorozatban szülessenek pápai útmutatások a gazdaság, a társadalom és a hit kapcsolódó kérdéseiben. A képzésünkben részt vevő szakembereket arra szeretnénk képessé tenni, hogy a makro- és mikroszintű stratégiaalkotás közben tudjanak az egyházi tanítás szempontjai alapján véleményt mondani, illetve felhívni a figyelmet az adott stratégia veszélyeire, illetve előnyeire. Valamint a konkrét napi menedzsmentben is sokszor előkerülnek etikai jellegű problémák, ugyanis kevés olyan kérdés van, amelynek ilyen vonatkozása ne lenne.
B. L.: Vannak már jó példák a hazai gazdaságban. Nem vallásos közegben is sok helyen kibukkan a „jó” felé való irányultság, a jóakarat. Több üzleti szervezet, cég működik az „emberközpontúság” alapján, s hirdet a miénkhez hasonló elveket, értékrendet. Ezek közül már akadt is jelentkezőnk a képzésre. Hívő közegben is szép számmal látunk cégközösségeket, szervezeteket, amelyek igyekeznek a keresztény értékrend alapján működni. Több nehézséggel kell talán szembenézniük, viszont megélik a jó-értékrend adta jóérzést – ők jelentik a kovászt a gazdaság szereplői között.
O. L.: Közülük is lesznek előadóink: Héjj Tibor, a magyarországi közösségi gazdasági vállalatok vezetője; Tóth József, az Üzleti ÉrtékMegőrző Közhasznú Alapítvány (ÉrMe Klub) kuratóriumi elnöke, valamint Baranyi Árpád a környezetvédelem területéről. A képzés három felsőoktatási intézet együttműködésével valósul meg: a Sapientiát a képzésben támogatja a Budapesti Corvinus Egyetem és a római Pápai Szent Tamás Egyetem (Angelicum). A teológiai-filozófiai tárgyakat a Sapientia oktatói, a gazdasági tárgyakat pedig részben a Corvinus, részben a Pannon Egyetem oktatói adják elő. A tanmenet és a tankönyvek egységet alkotnak, egymásra épülnek. Az Angelicum már több mint tizenöt éve működő képzését valósítjuk mi most meg magyar viszonyok között.
