Évzáró

Ilyen lélekkel gyűltek össze a diákok a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontban is. Az igazgató, Rubovszky Rita beszédében főként a nyári szünetre összpontosítva a következő történetet mesélte el: Tolvajok törtek be egy ékszerüzletbe, de nem vittek el semmit, csupán annyit tettek, hogy kicserélték az árcédulákat. Másnap kíváncsian figyelték, hogy mi történik, de sem a vevők, sem az eladók nem vették észre a cserét.


Nem tűnt fel nekik, milyen olcsón keltek el az arany ékszerek, és mennyire fölment az ára a bizsunak. A történet tanulsága, hogy gyakran mi is átsiklunk afölött, mi a dolgok valódi értéke. Sok időt, energiát szánunk értéktelen időtöltésre, s közben az igazán fontosak elsikkadnak. Az igazgatónő arra biztatta a diákokat, hogy a nyáron is vegyék észre, ha a dolgok értéke felcserélődik, és csak azért legyenek hajlandók magas árat fizetni, ami valóban értékes a számukra.

A beszédet hálaadó szentmise követte. „Isten a világ és az életünk kezdete és vége – fogalmazott szentbeszédében Káposztássy Béla atya, az iskola tanára. – Fontos ezért, hogy ha valamit elkezdünk és befejezünk, Isten felé forduljunk.” Most éppen a befejezésen van a sor, és a nyár kezdetén. Jó, ha mindannyian megtaláljuk, miért vagyunk hálásak itt és most, minden nehézség ellenére, ami ebben a tanévben ért bennünket. Ez ad majd erőt a továbblépéshez, a nyári kikapcsolódáshoz, feltöltődéshez, és ahhoz, hogy mindig észrevegyük a valódi értékeket.