Észak-Mexikó: Juarez város

Az Észak-Mexikóban található Juárezt 2008 és 2010 között a világ egyik legveszélyesebb városának tartották a drogkereskedelemmel kapcsolatos erőszakos cselekmények nagy száma miatt. Az örökimádás-kápolna azonban mindent megváltoztatott.
Juárez a világ legveszélyesebb városai közé tartozott, mára azonban jelentősen csökkent a gyilkosságok száma, s az 1,3 millió lakosú város lekerült a negatív rekordok listájáról: míg 2010-ben még 3766 ember vesztette életét erőszakos cselekmény következtében, addig 2015-re ez a szám 256-ra mérséklődött.
A javulás természetesen a helyi hatóságok munkájának is tulajdonítható, Patricio Hileman katolikus pap véleménye szerint azonban mélyebb oka van: az Oltáriszentségben jelen lévő Jézus. „Amikor egy városban éjjel-nappal imádják Istent, az a hely megváltozik” – mondta a mexikói pap, akinek célja ezer örökimádás-kápolna életre hívása Latin-Amerikában.
A pap az argentin Mária Rádiónak arról beszélt, hogy 2013-ban misszionáriusok tevékenységének köszönhetően megnyílt az első örökimádás-kápolna Juárezben. Abban az időben naponta átlagosan negyven ember vesztette életét két drogkartell harcainak következtében. A Juárez és a Sinaloa kartell is meg akarta szerezni a hatalmat a város felett, hogy az Egyesült Államokba juttathassa a drogszállítmányokat.  Az utóbbi bűnszervezet feje volt az a Joaquín „El Chapo” Guzmán Loera drogbáró, akit Mexikó nemrég adott ki az Egyesült Államoknak.
A hatalomért folyó küzdelemnek ártatlanok is áldozatául estek; a kartellek lakóházakat gyújtottak fel, és sokan elmenekültek a városból.
Az egyik plébánia kétségbeesett hívei arra kérték a misszionáriusokat, nyissanak örökimádás-kápolnát a városban, mert „csak Jézus tudja megmenteni őket, egyedül ő adhat biztonságot”. A misszionáriusoknak csupán három napjába telt, és megnyílt az első örökimádás-kápolna Juárezben.
Egy napon, amikor a város szinte ostrom alatt állt, egy helyi asszony hajnalban az örökimádás-kápolnába igyekezett szentórára, mesélte Hileman atya. Hat katona megállította, és kérdőre vonta, hova igyekszik. Az asszony elmondta, hogy a kis kápolnába megy, majd, mivel továbbra sem értették, azt javasolta nekik, kísérjék el, nézzék meg a saját szemükkel, hol van. A kápolnában a katonák további hat asszonyt találtak, akik az Oltáriszentséget imádták ezen a hajnali órán. Az asszony azt mondta a katonáknak: „Azt hiszitek, ti védtek meg minket? Naponta huszonnégy órán át imádkozunk értetek.” Az egyik egyenruhás katona fegyverrel a kezében azonnal térdre hullott, és „sírva fakadt az Eucharisztia előtt. Másnap pedig hajnali háromkor ismét ott találták: civil ruhában imádta az Oltáriszentséget, a könnyei patakokban folytak.”
Két hónappal az isteni hajlék megnyitása után a város lakói rádöbbentek: amióta megnyílt az örökimádás-kápolna, azóta nem történt haláleset Juárezben.
„Évente tíz kápolnát építünk most már.  Akkoriban be akarták zárni a szemináriumot, mert csupán nyolc papnövendék tanult benne. Ma nyolcvannyolcan vannak. A püspöktől tudom, sokan azok közül kerültek ki, akik részt vettek a szentségimádásban. Ezt cselekszi Jézus, amikor az emberek megértik: Krisztusban találunk biztonságot” – mondta az argentin rádiónak a mexikói lelkipásztor. Hozzáfűzte: a legnagyobb csodák hajnalban történnek vagy kora reggel.

Fordította: Verestói Nárcisz

Forrás és fotó:Catholic News Agency