A rendezvényt, amely idén az ötödik alkalom volt a főegyházmegye tudományos szimpóziumainak sorában, a Veszprémi Érsekség Egyháztörténeti Bizottsága szervezte a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola támogatásával. A konferenciát Márfi Gyula veszprémi érsek nyitotta meg, aki elmondta: elismerést érdemelnek azok a korabeli személyek, akik az egyházmegye legviszontagságosabbnak tekinthető korszakában mindent megtettek a hitélet újjászervezéséért és a kereszténység megmaradásáért. A rendezvény célja az volt, hogy az előadások segítségével bemutassa, hogyan jöttek létre a XVII. század eleji mostoha állapotból a XVIII. századi katolikus megújulás lelki, szervezeti és anyagi alapjai.
Fazekas István a XVII. századi veszprémi püspökök pályaképe alapján felvázolta az egyházmegye korabeli jelentőségét, szerepét. Tusor Péter a vatikáni források között megtalálható püspökkinevezéseket megelőző úgynevezett processusok forrásértékét méltatta. Dénesi Tamás a paphiány miatt egyházi szolgálatot vállaló licenciátusok működését tárta fel a róluk csak elszórtan fennmaradt adatok alapján.
A nagykanizsai jezsuita rendház korabeli működését egy-egy esettanulmánnyal világította meg Siptár Dániel. A dunántúli reformáció központjának számító Pápa város felekezeti küzdelmeiről Hermann István tartott előadást. Pataki Ádám Sándor régész a XVII. századi egyházmegyei templomépítészetnek a reformáció hatására történt változásait mutatta be. Az előadások sorát Molnár Antal zárta, aki a szomszédos Zágrábi Egyházmegye Dráván inneni területszerző próbálkozásairól beszélt, amelyekkel Padányi Biró Márton püspöknek kellett megküzdenie a XVIII. században.
A konferencián előadást tartott több megyei és egyházi közgyűjtemény munkatársa, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatói, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának történészei.
A rendezvényen elhangzott előadásokat a szervezők ígérete szerint tanulmánykötetben is megjelentetik. A 2017. évi konferencia anyagából összeállított kötetet Folyamatosság és változás (Egyházszervezet és hitélet a veszprémi püspökség területén a XVI–XVII. században) címmel az idei programba illesztve mutatták be a közönségnek.
Emellett ismertették az egyházmegye II. világháborús veszteségeit összegző forráskiadvány második részét, amely a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár gondozásában jelent meg az idén, valamint az Országos Széchényi Könyvtár és a zirci Reguly Antal Múzeum kiadásában napvilágot látott, Dubniczay István hantai prépost, a zirci ciszterci apátság mecénása című kötetet. A rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.
Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye
