Engedjük-e, hogy Isten formáljon?
Fotó: Merényi Zita

 

Az országos havazás és a szombati áthelyezett munkanap ellenére december 15-én délelőtt már a szentmisét megelőző ráhangolódásra is rengetegen gyűltek össze. Számos pap érkezett az egyházmegye területéről, és eljöttek a győri szeminárium papnövendékei is. Zarándokcsoportok érkeztek Pozsonyból és Budapestről.
Elsőként Császár István általános helynök szólt az egybegyűltekhez, a hitvalló pap életéről beszélt. Miben példakép számunkra Brenner János? – tette fel a kérdést, és válasz helyett a vértanú pap naplójából idézett: „Hogy nyomaidban haladhassak.” Ez volt Brenner János legfőbb vágya, mert felismerte, hogy az ember számára Isten akaratának elfogadása a béke forrása, a boldog élet biztosítéka. Ez az, amiben követnünk kell őt. Császár István hangsúlyozta: az Isten akaratára való ráhagyatkozás tette lehetővé Brenner János számára, hogy félelem nélkül éljen abban a korban, amikor a megfélemlítés volt az Egyház elleni harc legfőbb eszköze.
A hívek ezután Brenner Józsefnek, a boldoggá avatott pap testvérének vezetésével elimádkozták a Brenner János tiszteletére írt litániát.
A szentmisére való bevonulást a papnövendékek vezették, mögöttük haladt az ünnepre összesereglett több mint száz ministráns, majd a pap testvérek következtek.A főcelebráns Székely János megyéspüspök, a szónok Bérczi L. Bernát ciszterci apát volt. Mások mellett Brenner József nagyprépost, Ruppert József posztu­látor és Császár István általános helynök koncelebrált. Az ünnepen részt vett a közélet számos képviselője is, köztük Hende Csaba, az Országgyűlés alelnöke, Szombathely országgyűlési képviselője; valamint Puskás Tivadar, a város polgármestere.
Első ízben ünnepelhetjük Boldog Brenner János liturgikus napját. Azt ünnepeljük, hogy bár az istenellenes hatalom a hitvalló papnak még az emlékét is el akarta törölni, Isten fölemelte a nevét. Ő felmagasztalja a megalázottat, szemében ugyanis drága a szentjei élete és halála – fogalmazott köszöntőjében Székely János, kifejezve az egybegyűlt közösség háláját Brenner János életéért és életáldozatáért.
Bérczi L. Bernát OCist zirci apát a szentbeszédében rámutatott: Boldog Brenner János élete azt üzeni nekünk, hogy a boldogság mindenki számára elérhető, bármilyen élethelyzetben vagy lelkiállapotban legyünk is.
A zirci apát Boldog Brenner János életpéldájáról beszélt, majd kérdéseket intézett a jelenlévőkhöz: Tudunk-e csendben maradni, hogy megtaláljuk Istent a lelkünkben? Engedjük-e, hogy Isten véssen, csiszoljon, magához hasonlóvá formáljon bennünket? Vállaljuk-e életünk nehézségeit, és hiszünk-e abban, hogy Isten minden rosszból ki tudja hozni a jót? A szónok arra buzdított, hogy kérjük Boldog Brenner János közbenjárását, azt, hogy megerősítsen minket a ráhagyatkozásban, s így minden helyzetben bízni tudjunk Isten akaratában.
A szentmise végén Boldog Brenner János ereklyéi előtt folytatódott az imádság. A ministránsok Székely János püspökkel a Brenner-oltárhoz vonultak, körbeállták, és egy-egy könyörgés elhangzása után égő mécsest helyeztek el az oltáron. Példájukat a hívek is követték, sorban meggyújtották gyertyáikat.
Az ünneplők ezután a székesegyházból a Boldog Brenner János Óvodához, az egykori Püspöki Elemi Iskolához vonultak, ahol 1938 és 1940 között Brenner János tanult. Székely János itt megáldotta az épület falán elhelyezett emléktáblát.
Az ünneplés ligetmegáldással folytatódott. Szombathely városának közgyűlése idén júniusban szavazott arról, hogy a közbeszédben emlékmű- és szánkódombnak nevezett terület, az a hely, ahol május 1-jén 15 ezer hívő ünnepelte Brenner János boldoggá avatását, ezután a Brenner János liget elnevezést viseli majd. A helyszínen Hende Csaba, Szombathely országgyűlési képviselője; Puskás Tivadar polgármester, valamint Székely János szóltak az ünneplőkhöz. A megyéspüspök örömének adott hangot, hogy Krisztus keresztje ezt a teret is meghódította. A főpásztor megáldotta a ligetet, és mindazokat, akik a jövőben használják majd.
Ugyanaznap Szentgotthárd-Mária­újfalura várták a zarándokokat, egy aprócska, takaros kis istenházába. A Szent Péter és Pál-templom a századforduló éveiben épült egy koldusasszony és hívek adományaiból. 1957. december 14-én itt mutatta be élete utolsó szentmiséjét Brenner János.
A kis templomba alig negyvenen férnek be, így a többség kihangosítva, kintről követte a szentmisét. A liturgián Székely János mellett Brenner József nagyprépost és Császár István általános helynök állt az oltárnál. A megyéspüspök a hatvanegy évvel ezelőtti éjszaka történéseit felidézve úgy fogalmazott: amikor Brenner János az utolsó miséjén felemelte a hófehér ostyát, nem tudhatta, hogy még aznap a vére hullik majd rá. Homíliájában a megyéspüspök arról a fiatalemberről beszélt, akiben tűzként lobogott az istenszeretet és a felebaráti szeretet.
A szertartás után az emléknap résztvevői Székely János püspökkel elindultak, hogy végigjárják Boldog Brenner János utolsó útját. A Keresztény Megmozdulásokért Egyesület Szentgotthárd kilencedik alkalommal szervezett zarándoklatot Brenner János emlékére. Minden évben sokan eljönnek erre az eseményre. Brenner János egykori szolgálati helyén, Rábakethelyen és aprófalvas filiáiban, Mária­újfalun, Farkasfán, Magyar­lakán és Zsidán még élnek kortársai, neveltjei.
Az út első állomása Rába­kethely volt. Brenner János az itteni plébániára tért haza, itt kopogtattak be hozzá az éjszaka közepén, hogy beteghez hívják.
Rábakethelyig az országúton és a település utcáin rózsafüzért imádkozva haladt a zarándokmenet, élén a kereszttel. Onnan aztán már az erdő következett. Apró pelyhekben szállingózott a hó, mécsesek fénye világította meg az ösvényt. Hatvanegy évvel ezelőtt Rábakethely és Zsida között, valahol az erdőben támadtak rá a plébániáról elcsalt papra. A súlyosan megsérült fiatalember Zsidára még eljutott valahogyan, de onnan már nem tudott továbbmenni. Reggel holtan találtak rá az emberek.
Brenner János boldoggá avatása óta ez a zarándokút többé már nem keresztút, hanem az öröm útja. Tizennégy állomásánál ezúttal Brenner János írásaiból, leveleiből és naplóbejegyzéseiből hangzottak el részletek.
A zarándokút utolsó állomása a zsidai kereszt volt. Székely János itt megáldotta a zarándokokat, ők pedig a feszület lábánál elhelyezték mécsesüket. Boldog Brenner János első liturgikus emléknapja a zsidaiak vendéglátásával zárult.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..