Európa

Braulio Rodríguez Plaza 1944-ben született. Tanulmányait Madridban és Jeruzsálemben végezte. 1972-ben szentelték pappá. Többéves plébániai szolgálat után a madridi nagyszeminárium oktatója lett. 1987-ben szentelték püspökké, 2002-ben lett Valladolid érseke.

Az új westminsteri érsek

A Szentatya a 63 éves Vincent Gerard Nichols eddigi birminghami érseket (képünkön) nevezte ki április 3-án a nagy-britanniai Westminster érsekévé. Ez az érseki szék hagyományosan bíborosi kinevezéssel jár, és a mindenkori érsek a nagy-britanniai katolikus püspöki konferencia elnöke. Nichols érsek a római Gregoriana Egyetemen tanult. Az egyházi iskolák nagy segítője és a keresztény egységtörekvések és a vallásközi párbeszéd előmozdítója. „A vallások és kultúrák közötti jó kapcsolatokért tevékenykedem majd” – mondta nyilatkozatában.

Végnapjait éli az európai kereszténység?

„Végéhez közeledik az európai kereszténység korszaka. A kereszténységé, amely oly hatalmas dolgokat produkált, mint ez a székesegyház vagy mint a ma elhangzó gyönyörű muzsika” – mondta húsvétvasárnap a Stephansdomban Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek. Húsvéti homíliájában utalt az osztrák egyházi vezetőket bíráló korábbi megjegyzéseire. Sokan nem támogatták az 1968-as Humanae vitae pápai enciklikát. Tavaly márciusban Schönborn bíboros azt mondta, hogy sok püspök „fél a sajtótól, és attól, hogy a hívek félreértik”. Az eredmény: a fogamzásgátlók széles körben elterjedtek, és Európa „hamarosan kihal”. Arról is szólt a bíboros, hogy a világi média állandóan a szexualitással kapcsolatos egyházi tanításokkal foglalkozik, és abban a „hatalmas tévedésben” van, hogy az egyház ellenzi a szexualitás örömét és szabadságát. „Az egyház segít az embereknek, hogy megtalálják a helyes hozzáállást a szexualitáshoz, amely nem elszigetelt, mindennél jelentősebb területe az életnek. A férfi-nő viszonyban az egész kapcsolat minősége a fontos” – szögezte le.

Az osztrák katolicizmus hanyatlásában az egész európai kereszténység visszaszorulása válik érzékelhetővé, amely az 1960-as évek „szexuális forradalma” óta tapasztalható. A katolikusoknak mindössze tíz százaléka jár minden vasárnap misére, a papok száma pedig 1985 és 2002 között mintegy negyedével csökkent Ausztriában.

A franciák és a feltámadás

A Pélerin című katolikus hetilap a nagyhéten közölte annak a felmérésnek az eredményét, amely szerint a magukat hívőnek valló francia katolikusok 57 százaléka hisz a feltámadásban. Egy százalék a reinkarnációban, 29 százalék „valamiben”, 8 százalék „semmiben” sem hisz a halál után. Az összes franciának csupán tíz százaléka hisz a feltámadásban.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.