A „Pilgrim’s Progress 2008″ című kutatás személyes beszélgetéseken, a résztvevők észrevételein és két széleskörű internetes felmérésen alapult: egy a rendezvény előtt, egy pedig utána készült – adta hírül a Zenit. Az előzetes jelentés csak az ausztrál fiatalokat vizsgálta. Kilencvenhárom százalékuk számára ez volt az első ifjúsági világtalálkozó. A később készült felmérésben 164 ország fiataljai vettek részt. Negyven százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a találkozó gyümölcseként erősödött Istenbe vetett hitük. Legalább egyharmaduk állította, hogy most már nincsenek annyira zavarban, amikor mások előtt megvallják a hitüket.
A legnagyobb élményük az volt, hogy egy hatalmas, boldog közösségben voltak, és új barátságokat kötöttek. A válaszadók több mint fele elhatározta, ezentúl másképp fog viselkedni társaival, kapcsolataiban megfontoltabb lesz, és igyekszik Krisztust követni. A fiatalok jelentős része mondta, hogy újragondolta hozzáállását bizonyos társadalmi és erkölcsi kérdésekhez. Az ifjúsági világtalálkozóval kapcsolatban gyakran elhangzik a bírálat: vajon mennyi lelki értéke van egy ilyen eseménynek. Ezért a felmérés készítőinek egyik célja volt annak vizsgálata, hogy az ifjúsági világtalálkozó csupán izgalmas látványosság-e, vagy jelentős lelki hatása is van. A világi média előzetes sugallataival ellentétben nagyon kevés fiatalt motivált az, hogy a rendezvényen romantikus kapcsolatot alakíthat ki valakivel. A legtöbb embert leginkább a következő dolgok vonzották: látni a pápát, megtapasztalni Isten jelenlétét, a hit által összefogott hatalmas tömeg részének lenni. A találkozótól előzetesen remélt dolgok között szerepelt a hit tudatosabb megélése (nyolcvanöt százalék), az Istennel való közvetlenebb kapcsolat (nyolcvanegy százalék) és a katolikus identitás erősítése (hetvennyolc százalék).
A rendezvény utáni felmérés azt mutatta, hogy a találkozó lelki gyümölcsei közül legtöbben azt említették, nagyon jó volt olyan emberekkel együtt lenni, akik ugyanazt a hitet vallják. Ez összhangban áll az előzetes felmérésekkel: akik ezt várták a találkozótól, azok reményei beteljesültek, s ez az élmény meghatározó és erőteljes volt számukra. A fiatalok a személyes interjúk során kifejezték, milyen fontos, hogy ezt az élményt saját korosztályukban élték meg. Mint mondták, az idősebbek általában komolyabban veszik a hitet, a fiatalokat pedig kevésbé érdekli, sőt, gyakran nevetség tárgyává is teszik. Megszokták, hogy hitüket magánéletükben gyakorolják, s csak legjobb barátaik tudják róluk, hogy misére járnak, vagy egy templomi közösség tagjai. Sokan úgy vélik, komolyan megnehezíti helyzetüket, ha az iskolában nyíltan megvallják hitüket. Sokan említették, milyen nagy élmény volt az egyház közösségét megtapasztalni. Érezték, hogy Isten jelen van a sok ember között, és sokan úgy gondolják, hogy a világtalálkozó mindenkiből a legjobb énjét hozta elő. A világtalálkozó programjai közül a legtöbben a virrasztást, a keresztutat és a pápai záró szentmisét említették mint az Isten jelenlétét megtapasztalhatóvá tevő legnagyobb élményt, és lelkileg is ez nyújtotta a legtöbbet számukra. A fiatalok ezenkívül a délelőtti katekéziseket is kedvezően értékelték, s a felmérésből az is kiderült, hogy a tanítások ezúttal fontosabb szerepet játszottak, mint a korábbi világtalálkozók alkalmával. A felmérésben részt vevőket arról is kérdezték, mit képzelnek el a világtalálkozó folytatásaként. Több mint felük lelkigyakorlatokat, táborokat javasol azoknak, akik szeretnének növekedni hitükben. Sokan említették a rendszeres ifjúsági találkozókat és azt, hogy szívesen vennék, ha több ifjúsági szentmise lenne. A többség szívesen részt venne a 2012-es madridi Ifjúsági Világtalálkozón is.
