Az elmúlt év végén a gödi Búzaszem iskola vendége volt Beer Miklós váci püspök. Az iskolát 2004-ben a Magyar Kolping Szövetség alapította, de 2008 szeptembere óta a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola tagintézményeként működik.
Elhunyt Keresztesy-Parker László – A csornai alapítású, kaliforniai orange-i Szent Mihály Premontrei Apátság első és egyben alapító apátja volt Keresztesy-Parker Ferenc László. Vízkeresztkor, január 3-án hunyt el – tudatta Eugene Hayes apát.
Egész napos szentségimádással és szentmisével engeszteltek a meg nem született gyermekekért és az abortuszok bűneiért a szombathelyi székesegyház Madonna-kápolnájában aprószentek ünnepén.
A kalocsa-kecskeméti főegyházmegye folytatja a missziót – Befejeződött a missziós év, a küldetés azonban nem ért véget –fogalmazott Bábel Balázs érsek az új esztendő kezdetén, amikor a főegyházmegye ismét jubileumot ünnepel: százötven évvel ezelőtt telepítette le Kunszt József érsek a kalocsai iskolanővéreket és a jezsuitákat, akik magas színvonalú keresztény nevelést valósítottak meg az országban, ugyanakkor eljutottak Kínáig is az evangéliumot hirdetve. )
Az ezeréves pécsi egyházmegye központja, Pécs 2010-ben Európa kulturális fővárosa – Essen és Isztambul mellett. Ebből az alkalomból Mayer Mihály megyés püspök szentmisét mutat be január 10-én, 11 órakor.
XVI. Benedek beszéde az egyetemistákhoz – Az igazi bölcsesség nem valamiféle ismeret, hanem egy személy, Jézus – hangsúlyozta XVI. Benedek a római egyetemistáknak, akik a Szent Péter-bazilikában gyűltek össze a karácsonyi ünnepkör alkalmából, hogy a Szentatyával együtt vesperáson vegyenek részt. –
A Szent Egyed (Sant’ Egidio) közösség „Békét az egész Földnek!” mottóval nyolcadik alkalommal szervezett január elsején, a béke világnapján békemenetet, fáklyás felvonulást és imádságot Európa, Afrika, Ázsia és Amerika számos városában, hogy felhívja a világ figyelmét a béke fontosságára, s arra, hogy manapság is vannak háború sújtotta országok.
A farsang szó hallatán szinte minden ember képzeletében bolondozással, tréfálkozással kísért álarcosbálok, önfeledt táncos mulatságok, nagy evések-ivások, jelmezes felvonulások színes kavalkádja jelenik meg. A farsangolás hagyománya az ókorba nyúlik vissza, amikor a különböző kultuszok eseményei sajátos módon keveredtek a keresztény ünnepek szertartásaival.