Egyházunk

A szíven szúrt világ nyílt sebe Európa, amelyet – mint mondják – kizárólag a felvilágosult kultúra határoz meg, ami azt is jelenti, hogy Istennek semmi köze a közélethez és az állam alapjaihoz.

Európa szakítópróbája ez, és felveti minden európai felelősségét, amellyel az emberiségnek tartozik. Kérdés még, hogy az emberiség vallási és erkölcsi hagyományaival szemben álló, önmagát tökéletesnek tekintő, felvilágosult kultúra önmagában elegendő-e mindenki számára?

Másrészt, amikor nagy problémáinkat felsorolja – a föld javainak egyenlőtlen elosztása, a növekvő szegénység, a föld erőforrásainak kizsákmányolása, az éhség, az egész világot fenyegető betegségek, a kultúrák összeütközése –, számol ugyan lehetőségeink növekedésével, de megoldhatók-e ezek, miközben az erkölcsöt a magánélet területére száműzi? Nekünk pedig éppen közerkölcsre lenne szükségünk, amely választ tud adni a mindnyájunkra nehezedő fenyegetésekre.

Hogyan készülnek az önkéntesek a Közös Pont fesztiválmisszióra?

„Isten hozott az isten háta mögött” – olvasom egy film plakátján, és eszembe jut: ilyesmi hely a hazai könnyűzenei fesztiválok kellős közepén felvert Közös Pont-sátor is. Itt ugyanis belevaló keresztény fiatalok várják a fesztiválozókat, hogy az életről, a világról, a hitről és minden másról elbeszélgessenek, avagy – stílszerűen – közös pontra leljenek. Idén a Hegyalja fesztiválon, a VOLT-on és a Fishing on Orfűn lesznek kint a katolikus, református és evangélikus egyház önkéntesei, és március 8. és 10. között, Káposztásmegyeren már meg is kezdték a felkészülésüket.

Zoli (24) önkéntesként tavaly tűnt fel először a Közös Pont-sátorban, de előtte fesztiválozóként többször is betért. A gazdasági informatikus végzettségű és most marketinget tanuló katolikus fiú idén a Fishing on Orfű fesztiválon fog preevangelizálni. Korábban nem hallottam a Közös Pontról, néhány éve a VOLT fesztiválon találkoztam vele. Kíváncsi voltam, milyen sátrak vannak ott, és megláttam, hogy az egyházak is megjelentek. Mint rendes katolikus srác, gondoltam, benézek a Közös Pont-sátorba. Rajzoltam csokiért, jót beszélgettem az önkéntesekkel, így máskor is visszatértem.

Felnőtt megtérők a plébániákon

Húsvétkor részesülnek a katekumenek a különböző szentségekben. A legalább másfél éves felkészülés után vannak, akiket ekkor keresztelnek, mások elsőáldozók lesznek. Vízer Dániel számára már véget ért a katekumenátus, Szabó Petrának még tart, Tornyai Gábor atya pedig évente elindítja az érdeklődők számára a felkészülést. Ők hárman mesélnek az egyházközségbe csatlakozás örömeiről és nehézségeiről.

Első személyes találkozásom Jézussal

– Amikor összegyűlt a csapat, meggyújtottunk egy gyertyát, és elmondtunk egy rövid imát. A csoport indulásakor ez egy kötött ima volt, például egy miatyánk. Aztán szépen lassan megtanultunk hálát adni a saját szavainkkal, és már olyan imákat mondtunk, amelyeket magunk fogalmaztunk meg.

Találkozás Nagyné Terestyényi Csillával

Családjában csírázott a hit, de maga is tett azért, hogy a „vasárnapi kereszténység” álarcát levetve közelebb kerüljön az Úrhoz. Igazi megtérését 1995-re teszi; a Margitszigeten rendezett karizmatikus találkozó mérföldkő volt az életében. Eldobta a cigarettát, s egy alattomos betegségéből is meggyógyult. A kaposvári Nagyné Terestyényi Csilla azóta életével evangelizál, és vallja: az egyházban az eddiginél is nagyobb szükség lenne a világiakra, hisz oly nagy a lelki ínség.

A pápa kifejezés az atya, apa jelentésű görög pappasz szóból származik. Eleinte minden püspököt így szólítottak, de az V. század óta Nyugaton egyedül a római püspököt illeti meg a pápa név. I. Nagy Szent Gergely pápa (590–604) nyomán nevezik magukat a pápák „Isten szolgáinak szolgája” (Servus servorum Dei) néven. A pápa általánosan használt megszólítása „Szentatya”, „Őszentsége”. A szentség a hivatalt illeti, nem a személyt. Az első ötvennégy pápa közül ötvenhármat szentként tisztel a katolikus egyház, de az 530-tól napjainkig uralkodott kétszáztizenkét pápa közül már csupán huszonhatot, ezek nagy része is a VI–IX. századra esik. A 867-ben elhunyt I. Miklós óta uralkodott százhatvanegy pápa közül csak hatot avattak szentté. Különösen kevés a szent a késő középkori és az újkori pápák között. V. Celesztin (1294) után eddig csak V. Piuszt (1566– 1572) és X. Piuszt (1903–1914) avatta szentté az egyház, XI. Incét (1676–1689), IX. Piuszt (1846–1878), XXIII. Jánost (1958–1963) és II. János Pált (1978–2005) pedig boldoggá.

Pápai látogatás XVI. Benedeknél

Ferenc pápa március 23-án, szombaton látogatást tett a Castel Gandolfó-i pápai rezidencián, ahol találkozott XVI. Benedekkel. A helikopter néhány perccel déli tizenkét óra után szállt fel, és húszperces út után landolt a pápai nyári rezidencia leszállópályáján.