A csíksomlyói búcsúhoz hozzátartozik Szűz Mária tisztelete
Fotó: MTI

 

Pozitív hírként vettük tudomásul az MTI tudósítása alapján, hogy 2017. december 5-én, kedden tartott budapesti sajtótájékoztatóján Fazekas Sándor, Magyarország földművelésügyi minisztere bejelentette: a Hungarikum Bizottság döntése értelmében – a magyarság más értékeivel együtt – a csíksomlyói pünkösdi búcsú a Magyar Értéktár részévé vált. „A keresztény vallásokon átívelő csíksomlyói búcsú a magyarság kiemelkedő közösségi eseményeként a nemzet összetartozását fejezi ki” – áll a bizottság indoklásában.
Hegedüs Csilla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kultúráért felelős ügyvezető alelnöke úgy nyilatkozott: ez a döntés újabb lépés lehet afelé, hogy a csíksomlyói pünkösdi búcsú hungarikummá váljon. Az előző évek csíksomlyói pünkösdi búcsúi előtt megjelent sajtóközleményeink szellemében fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a pünkösdszombati zarándoklat fogadalmi búcsú, tehát elsősorban római katolikus vallási esemény. Mint ismeretes, a Szűzanya tisztelete egykorú a ferencesek Csíksomlyón való letelepedésével, amely az 1440-es években történt. Már az első évtizedekben elkezdődött Szűz Mária tisztelete, ami abban állt, hogy a templombúcsú napján, vagyis Sarlós Boldogasszony ünnepén a környék népe összegyűlt Csíksomlyón. 1444-ben IV. Jenő pápa a templom építéséhez nyújtandó segítségre biztatta a híveket, arra hivatkozva, hogy „igen sok nép jár Somlyóra Szűz Máriát tisztelni”. A Mária-tisztelet egyre növekedett az idők folyamán. Ezért gyűltek össze 1567 pünkösdszombatján is a székelyek Csíksomlyóra: segítséget kérni hitükben való megmaradásukhoz, hálát adni Istennek és a Szűzanyának a segítségért. Megfogadták, hogy nem valakik vagy valami ellen emelnek szót, hanem Istenbe vetett hitüket erősítik. Ennek az eseménynek az emlékére azóta is minden pünkösd szombatján elzarándokolnak a Szűzanya tiszteletére Csíksomlyóra. Így indult el a pünkösdszombati nagy zarándoklat, amelyet a mai napig hűségesen gyakorol a hívő székely és csángó nép, de nemcsak ők, hiszen vallástól függetlenül számos helyről érkeznek magyarok a Kárpát-medencéből és szerte a nagyvilágból.
A kegyhely őreiként tudatában vagyunk annak, hogy a Szűzanya csíksomlyói szentélye mára jelkép lett: olyan szent hely, amely minden kulturális és vallási értékével, az itt megmutatkozó vallásgyakorlattal összefüggő hagyományokkal, illetve mai, XXI. századi sajátosságaival együtt elsősorban székely népünk katolikus hitvallásának a fellegvára. A pünkösdszombati búcsú pedig az újratöltekezés alkalma minden jóakaratú magyar ember számára, bárhol is éljen a nagyvilágban. A jövőben is azt szeretnénk, hogy elődeink több évszázados munkáját folytatva megőrizzük a kegyhelyet annak, amiért létrejött: minden magyar római katolikus szent helyének. A pünkösdszombati zarándoklatot pedig olyan vallási eseménynek, illetve minden magyar találkozási alkalmának, amelynek résztvevői a Boldogságos Szűz Mária hitében és szellemében élik meg ezt a rendkívüli ünnepet. Azoktól is ezt a szellemiséget várjuk, akik cselekvően, konkrét intézkedések meghozatalával, jó szándékú támogatásukkal, felénk fordulásukkal szeretnének segíteni munkánkban, a kegyhellyel kapcsolatos távlati és rövid távú elképzeléseink megvitatásában, kivitelezésében, a pünkösdi és más zarándoklatok lebonyolításában.
Hisszük, hogy a Csíksomlyói Szűzanya segít mindannyiunkat közös törekvésünkben, hogy házigazdákként, döntéshozókként, zarándokokként máriás lelkületet tanúsítsunk egymás iránt, és munkánk méltó lesz arra, hogy a csíksomlyói kegyhely, a pápai kisbazilika a jövőben is betölthesse szerepét az ide zarándokoló római katolikus székely, csángó nép és minden magyar életében.

Forrás: Borsodi L. László, erdélyi ferences sajtóreferens

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.