Családi életre nevelés
Fotó: Lambert Attila

 

Képzés, de nem előadás; gyakorlati feladatok, de nem tréning; problémakezelés, de nem terápia; személyes élmény, de nem önismereti csoport – önmagában egyikkel sem, hanem mindezen fogalmak összességével írható le a Családi életre nevelés módszertani bemutató, amelyet ezúttal az Országos Lelkipásztori Intézet szervezett Nagymaroson, a Szent Márton Közösségi Házban. A kétnapos eseményen huszonöten vettek részt – valamennyien az oktatás, az egészségügy és a szociális munka területén dolgoznak. A három kétnapos alkalomból álló képzésen az érdeklődők a Kecskemét-Szé­c­henyivárosi Közösségépítő Egyesület „Boldogabb családokért” Családi életre nevelés programját ismerhetik meg, amely már közel három évtizednyi múltra tekint vissza.
A képzésen a résztvevők maguk is diákokká válhatnak. A módszertani bemutató vezetői – Hortobágyiné Nagy Ágnes és Déri Éva – ugyanis ízelítőt adnak számukra abból, hogyan működnek a családórák az iskolai osztályokban. Ági és Éva célja, hogy szemléletet közvetítsenek. Az iskolai családórák témái – önismeret, önértékelés, személyiségtípusok, kommunikáció, konfliktuskezelés, szeretetnyelvek, kapcsolatok, párkapcsolat, kamaszkori felvilágosítás, szerelem, szexualitás – az emberi fejlődés és kapcsolatok széles körét érintik. A képzés is e témák mentén halad. A lényeg azonban nem az egyes témakörök részletes áttekintése, hanem az e tartalmak közvetítésére alkalmas szemléletmód és módszerek átadása. A „mit” mellett a hangsúly tehát a „hogyanra” és a „miértre” kerül. A képzés első moduljának két napján sok beszélgetés, csoportmunka és játék kínált alkalmat a jelentkezőknek a program elsajátítására.
Az ország számos részéből – Debrecentől Mosonmagyar­óvárig, Budapesttől Kaposvárig – érkeztek résztvevők. Vannak, akik pedagógusként az oktatásban, mások szülőként a családban szeretnék alkalmazni az elsajátított módszert, szemléletet.
A Családi életre nevelés programja ideális esetben havonta tartott családórák keretében valósul meg. Az órát két tréner vezeti, lehetőség szerint az osztályfőnök jelenlétében. „Igyekszünk kapcsolódni az osztályfőnök közösségépítő munkájához, s emellett fontosnak tartjuk, hogy a diákok több különböző oldaláról is megismerhessék a tanárukat. A pedagógus a szövetségesünk, nagy hangsúlyt helyezünk a vele való konzultációra” – mondták el a vezetők.
A Csén program éveken át kísérni szeretné a részt vevő iskolai osztályt, és rugalmasan alkalmazkodik azokhoz a lehetőségekhez, amelyeket egy-egy oktatási intézmény biztosítani tud. A tartalom közvetítése többféle módon – havi egy tanórában, de akár lelkinap formájában – is lehetséges. A program képviselői mindig az adott iskola, osztály helyzetére szabva választják meg a családórák témáit.
A program bármelyik évfolyamban – az általános iskola első osztálytól az érettségiig –, bármikor elkezdhető. A Csén csaknem harminc, fiatalok között eltöltött esztendő tapasztalatai alapján folyamatosan formálódik. Nem lezárt egész – ahogyan Ági fogalmaz –, hanem állandóan bővül, alakul, annak megfelelően, ahogyan a valóság is változik körülöttünk. „Követjük a világ alakulását, megpróbálunk reagálni a változásokra, így újabb és újabb témákkal gyarapodik a program.”
„A gyerekek szívét szeretnénk elérni” – határozza meg a legfőbb célt Ági. Az alapítók vallják: mindig tehetünk azért, hogy az életünk boldogabb legyen. Ezt fejezi ki a program elnevezése is, a „Boldogabb családokért”.
A Csén célja az elgondolkodtatás. Kulcs­szavai a személyesség, a megérintődés, az átélés. Ezek indítják el azt a folyamatot, amely érett személyiséggé nevel, és felkészíti a fiatalokat az érett kapcsolatra, a párkapcsolatra. Mi a fontos neked, és mit tehetsz érte? – ezek az órák alapkérdései.
A Csén egy kerettanterv mentén közvetített szemléletmód, módszertani gyűjtemény, amely felhasználja a dráma- és az élménypedagógia, a mentálhigiéné és a lelki­gondozás gazdag eszköztárát.
A program során tárgyalt témakörök közül a legfontosabbak a következők: család mint a társadalom legalapvetőbb egysége; társas kapcsolatok, kommunikáció, konfliktuskezelés; jellem és értékrend, önismeret és érzelmi intelligencia; nemiség, férfi/női identitás, szexualitás, párkapcsolatok; útelágazások, zsákutcák, útvesztők, avagy veszélyek és devianciák; döntéshelyzetek és változások, valamint következményeik és kezelésük.
A program gyakorlati megvalósítását számos kiadvány segíti. Ezek közül több letölthető a Kecskemét-Széc­he­nyi­városi Közösségépítő Egyesület honlapjáról (http:// www.­­holnaphonlap.hu). Mára országszerte és az ország határain túl is számos iskolában rendszeresen tartanak módszertani bemutatókat. A kurzusok elvégzésével egyre nő a Csén-pedagógusok száma. 2013-ban a program kiemelt fejlesztési területként került be a Nemzeti alaptantervbe. 2017-ben az Emberi Erőforrások Minisztériumának égisze alatt megalakult a Családi életre nevelés kerekasztal. A Csén alapítói elindították mentorprogramjukat a családórákat tartó pedagógusok számára. Negyedévente szakmai napot tartanak, és ugyancsak negyedévente tanácsadóik látogatást tesznek a Csén-módszer mellett döntő iskolákban. Mindezzel a cél a módszer alkalmazásának segítése és a „családháló” erősítése, bővítése.
A nagymarosi képzés vezetői arra törekedtek, hogy megszólítsák és megszólaltassák, bevonják a munkába a program iránt érdeklődő résztvevőket.
A folytatásban a családórák egyes témái kerülnek majd terítékre, és a képzés vezetői ezek feldolgozásához mutatnak be módszereket.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..