Az Olvasó írja

Az esemény az egész ország közvéleményének figyelmébe került, de nyugati lapok, hírügynökségek is jogos vagy némiképp butácska állásfoglalásokat adnak ki e témában. Egy biztos, valakiknek érdekében áll, hogy sokan, sokféleképp féljenek, rettegjenek ebben az országban.

Az esemény másnapján Kállai Ernő kisebbségi ombudsman szót kért a parlamentben. Nyomatékosan felszólította az országgyűlést, hogy a társadalom minden érdekelt szereplőjének bevonásával azonnal dolgozzanak ki etnikai béketervet a romákat ért atrocitások miatt. Emlékeztetett rá, hogy az elmúlt hetekben cigányok ellen elkövetett bűncselekményeknek máig nincsenek meg a tettesei. Nem semmitmondó nyilatkozatokat, hanem azonnal megvalósítható, az egész társadalom számára érthető, konkrét intézkedési terveket szorgalmazott.

Az ülésteremben a közel háromszáznyolcvan parlamenti képviselő közül huszonöten voltak bent a napirend előtti felszólaláskor. Úgy tűnik, a képviselő urak és hölgyek többsége már elindult, hogy a gazdasági válságból kivezető utat, az egyre súlyosbodó cigánykérdésre pedig megoldást találjanak.

Völgyi László

 

Molnár János ébresztése

Ez a gyakori név aligha mond bármit is a mai olvasók túlnyomó többségének. Pedig olyan elszánt, apostoli és áldozatos életmű áll mögötte, melyet kell ismernünk és közel kell hoznunk a szellemi kettős kordonnal elzárt területről. Apát, politikus, író. Élt 1850 és 1919 között. Teljes nevén: Molnár Nepomuk János. Tehát pap volt és pap maradt, igazi lelkipásztor a politikai életben is. Meggyőződés, tetterő, nemes egyéniség, szorgalom és jellemszilárdság voltak a küzdelmes és hálátlan feladatot maga elé tűző életpálya jellemzői.

Látván a magyar katolikusok teljes politikai szervezetlenségét és annak szomorú következményeit, életcéljául tűzte ki a közélet katolicizálását. Az egyházpolitikai harcok nagy vezetője Zichy Nándor gróf mellé állt. Megszervezte 1894 novemberében az emlékezetes székesfehérvári nagygyűlést, mely kimondta egy katolikus néppárt szükségességét (Néppárt). Ennek megszervezésében és működtetésében is oroszlánrészt vállalt, ugyanakkor katolikus napilapot is létrehozott, az Alkotmányt, melyet akkori mércével mérve is igen hosszú ideig tudott szolgálni (1895-1919).

Molnár János világosan látta, hogy a történelem tanúsága szerint a vallás megvetése, irtása vagy elhanyagolása mindig megbosszulta magát, és a társadalom romba dőléséhez vezetett. Ezért korának liberális eszméivel szemben minden munkájával Isten keresztény földi országának szükségességére mutatott rá. A közéleti bűnök megakadályozására tette fel most kilencven esztendeje lezárult önzetlen életét.

Fekete Gábor

Rózsi néni száz éves

Vida Gáborné Rózsi nénit századik születésnapján (március 7-én) ünnepi szentmise keretében köszöntjük a velencei katolikus templomban. Rózsi néni fiatalasszonyként került Velencére. Azóta is itt él, Velence díszpolgáraként. Itt érte sok öröm és szomorúság élete során. Az egyházban ötvenöt évig szolgált harangozóként, valamint sekrestyésként. Mindenki nagyon szerette, főleg a gyerekek. Nagyon sok fiatalt biztatott egyházi szolgálatra és vezette be őket a ministránsi tudnivalók rejtelmeibe és rendjébe. Közülük sokan még ma is rendszeres templomba járók, és szeretettel gondolnak vissza a törékeny alkatú Rózsi nénire, aki elmondása szerint minden örömével és bajával mindig Isten házában keresett menedéket és megértést. Hűen teljesítette kötelességét, és szolgálta az Istent. Nagy szeretettel készült az egyház ünnepeire, és munkájában soha senki kivetnivalót nem talált. Ma is szívesen emlékszik azokra a plébánosokra, akik az ő ötvenöt éve alatt Velencén szolgáltak: Burján Imre, Fejér János, Sörédi András, Gévai László és Sörédi Imre atyákra. Szívesen szolgálta az ő idejében községünkbe látogató, vendégeskedő atyákat – Shvoy Lajos, Kisberk Imre, Szakos Gyula, Takács Nándor megyés püspököket, valamint Szappanyos Béla igazgató urat – hogy csak az ismertebb egyháziakat említsük. Találkozások alkalmával kritikus szemmel ellenőrzi utódja munkáját. Szívesen elevenít fel volt ministránsokkal közös élményeket, emlékeket.

Mindenki nagy szeretettel gondol Rózsi nénire, és Isten áldását kérve kívánunk neki hitben és egészségben boldog éveket.

Nagy Károly  

és Szántó Sándor

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.