Vatikáni Rádió

A pápa is elismerte: Bogner Mária Margit hősiesen erényes volt

XVI. Benedek pápa június 28-án dekrétumával elismerte Isten szolgálója, Bogner Mária Margit vizitációs nővér hősies fokban gyakorolt erényeit. Bogner Mária Margit a délvidéki Melencén született 1905. december 15-én. Gyermekkorától mozgássérült volt. Komoly lelki életet élt, mindig hűséges akart maradni Jézushoz. 1927-ben belépett a vizitációs nővérek thurnfeldi kolostorába. Egy év múlva a rend első magyarországi zárdájába, Érdre került. 1932-ben tett örökfogadalmat. Jelmondatául ezt választotta: „Mindig hűséges.” Mindkét tüdejét megtámadta a gyilkos kór. A szenvedés iskolájában példamutató, áldozatos szerzetesi életet élt. 1933. május 15-én temették Érden. Shvoy Lajos székesfehérvári püspök 1937-ben kezdeményezte boldoggá avatását. A világháború és a szovjet megszállás után, 1997-ben folytatódhatott csak az eljárás. A Székesfehérvári egyházmegyében minden szentmisén imádkoznak boldoggá avatásáért.

London

Az olimpiát vendégül látó város leglátogatottabb pontjain ember nagyságú ajándékdobozokat helyeztek el. A Westminster-apátságnál ez a felirat olvasható: „Látni akarod a világot, és pénzt akarsz keresni?”

A párizsi bíboros érsek és a francia elnök találkozója

Laicitás, homoszexuálisok házassága, palliatív kezelés és eutanázia: ezek a kérdések álltak André Vingt-Trois bíboros (képünkön), párizsi érsek, a francia püspöki konferencia elnöke és François Hollande, az új francia miniszterelnök július 17-én létrejött találkozójának középpontjában. A francia elnök a találkozót megelőzően látogatást tett egy, a palliatív kezelésre szakosodott párizsi szanatóriumban. Vingt-Trois bíboros elmondta, hogy Hollande elnök nagy elismeréssel szólt az intézmény munkájáról, és mély hatást tettek rá az ott látottak. A találkozó alkalmával a felek érintették a homoszexuális párok házasságának kérdését is, amellyel kapcsolatban a párizsi bíboros érsek hangsúlyozta: „A házasság nem a két ember közötti szeretetviszony elismerésének eszköze, hanem egy társadalmi intézmény, amely a leginkább biztosítja a gyermekek megfelelő nevelését. Nem szabad tehát összetéveszteni egymással az egyes intézményeket.”

Lezárult július 6-án Genfben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának huszadik közgyűlése, amelyen részt vett a szervezet genfi székhelyű irodáinak állandó szentszéki megfigyelője, Silvano Tomasi érsek is. Elmondása szerint a tanácskozáson azok az országok kerültek a tárgyalások középpontjába, amelyek az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának beszámolói szerint módszeresen megsértik az emberi jogokat. A szentszék számára az emberi jogi témák – így a vallásszabadság kérdése is – különösen fontosak, látva azt, hogy számos országban, például Nigériában és Kenyában a keresztények erőszakos támadásoknak vannak kitéve, hangsúlyozta Tomasi érsek. A vallásszabadság központi jelentőségű kérdés, amelynek valamennyi országban az emberi jogok alapját kell képeznie. A nyugati társadalmakban a vallásellenesség nem konkrét fizikai cselekményekben mutatkozik meg, hanem különböző kifinomult módszereken és mechanizmusokon keresztül jut érvényre a jogalkotásban és a jogszabályozásban. Ezáltal előtérbe kerül egy olyan, laikus filozófia, amely nagyon kevés teret ad a vallási meggyőződéssel kapcsolatos kérdéseknek. 

Két episzkopális közösség katolizált

Az egyesült államokbeli episzkopális egyháznak (amely az anglikán közösség amerikai hajtása) két dél-kaliforniai közössége teljes szeretetközösségre lépett a katolikus egyházzal. Az oceanside-carlsbadi, Canterburyi Szent Ágostonról és a Santa Ana-i, Boldog John Henry Newman bíborosról elnevezett volt episzkopális közösségek beléptek a Szent Péter Széke személyi ordinariátusba. Az ebből az alkalomból tartott ünnepélyes szentmisét együtt mutatta be Tod D. Brown orange-i püspök, Cirilo B. Flores San Diego-i koadjutor püspök, valamint Jeffrey Steenson, a Szent Péter Széke személyi ordinariátus vezetője, az episzkopális egyház egykori főpásztora. A szentmisén felesége jelenlétében a katolikus egyház papjává szentelték a volt amerikai anglikán lelkipásztort, Andrew Bartust.

A személyi ordinariátus kánonjogi struktúra, amely lehetőséget ad az anglikán egyházból a katolikus egyházba lépő személyeknek arra, hogy teljes közösségben legyenek a katolikus egyházzal, ugyanakkor megőrizhessék anglikán örökségük sajátságos liturgikus és spirituális elemeit. E szervezeti egységek létrehozásáról az Anglicanorum coetibus kezdetű apostoli konstitúció rendelkezik, amelyet XVI. Benedek pápa 2009-ben írta alá. Az első személyi ordinariátust Angliában állították fel, az amerikai a második, a harmadikat pedig Ausztráliában hozták létre.

XVI. Benedek Castel Gandolfó-i pihenője alatt írja Jézusról szóló trilógiájának befejező kötetét, amely a gyermekségtörténetről szól majd. A pápa Jézus-könyveiben igyekszik áthidalni azt a szakadékot, amelyet a modern történetkritikai módszer alkalmazása ásott a „történeti Jézus” és a „hit Krisztusa” között.

A jelenlegi szíriai helyzetrõl Paolo Dall’Oglio jezsuita, a Deir Mar Musa-i kolostor (képünkön) alapítója tájékoztatta a Vatikáni Rádiót. A politikai helyzettel kapcsolatban Dall’Oglio atya kifejtette: az, amit Szíriában kormánynak hívnak, nagyon összetett dolog, vagyis nehéz megérteni, mi a látszat és a valóság; az ellenzéknek nevezett csoportosulás pedig sokoldalú jelenség. Emellett számba kell venni azt is, … Olvass tovább