Vatikáni Rádió

Az arab népek igényei az alkotmányos, gazdasági és társadalmi reformokra vonatkozóan törvényesek és jogosak. Azonban egyáltalán nem igazolható az a követelés, hogy ezeket a változásokat kívülről és erővel kényszerítsék rá az egyes országokra, mint ahogy az erőszak és a háború sem lehet eszköz e célok elérésére. Ezt állapították meg azon az összejövetelen, amelyet a püspöki szinódus alkalmából tartottak pátriárkák, bíborosok és püspökök október 15-én a római Pápai Maronita Kollégiumban.

A püspöki szinódus első hetéről

Akkor vagyunk evangelizálók, ha szívünkben él a tudat, hogy Isten cselekszik az egyházban, valamint ha lángoló lelkesedéssel akarjuk hirdetni Krisztust a világban – mondta felszólalásában XVI. Benedek pápa az új evangelizáció témájának szentelt XIII. rendes püspöki szinódus első napján, október 8-án elhangzott felszólalásában. – Az evangélium annyit jelent, hogy Isten megtörte a csendet: megszólalt, létezik, ismer és szeret bennünket, belépett a történelembe. Hogyan tudjuk ezt eljuttatni a mai emberhez, hogy üdvözüljön? Az első lépés az ima. Nem mi hozzuk létre az egyházat, hanem Isten. Ha ő nem cselekszik, a mi dolgaink elégtelenek lesznek. A második lépés a hitvallás, amely magában hordozza a vértanúság elemét. A hit megvallásának része az is, hogy kész vagyok életemet is adni, és elfogadom a szenvedést. A hitvallásnak szüksége van egy „ruhára”, amely láthatóvá teszi, ez pedig a szeretet, amely egyben a harmadik lépés – mondta beszédében a szentatya.

A XVI. Benedek pápa volt komornyikja elleni perben október 6-án került sor az ügyész vádbeszédére és a védőügyvéd perbeszédére, amely után a vádlott is szólt saját védelmében. Szombaton a testület bűnösnek találta Paolo Gabrielét bizalmas dokumentumok ellopásában, és másfél év börtönbüntetésre ítélte, valamint részlegesen eltiltotta a vatikáni közhivataloktól, azaz továbbra is dolgozhat a Vatikánban, de nem olyan beosztásban, amely közvetlen felelősséget kíván.

Középpontban a házasság és az életszentség

A Szent Péter téren bemutatott szentmisével XVI. Benedek pápa október 7-én megnyitotta az új evangelizációval foglalkozó, október 28-áig tartó püspöki szinódust. Homíliájában emlékeztetett a házasság jelentőségére, valamint az életszentségre, amely főszerepet játszik az evangelizációban. Több mint négyszáz bíboros, püspök és pap koncelebrált a szentatyával a virágokkal feldíszített vatikáni főtéren.

Michel Dubost, a francia püspökök vallásközi kapcsolatokért felelős tanácsának elnöke és Mohamed Musszavi, a muzulmán hit francia tanácsának elnöke szeptember 19-én közös közleményt adtak ki a Charlie Hebdo című francia hetilapban megjelent Mohamed-karikatúrák ügyében.

Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) Caritas in veritate bizottsága szeptember 3. és 5. között Ciprus szigetén tartotta első összejövetelét. Magyarországot Veres András szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) társadalmi bizottságának elnöke képviselte.

A szíriai kormányerők és az ellenzékiek közötti összeütközések során betörtek a görögkatolikus metropolita érsek székhelyére, és kirabolták. Jean-Clément Jeanbart érsek és segédpüspöke néhány pappal együtt augusztus 23-án, pár órával a történtek előtt menekült el az épületből, és az aleppói ferences rendházban keresett menedéket.

Püspökök az új államfő igéreteiről

Mohamed Murszi egyiptomi elnök (képünkön) megkezdte a kormányalakítást. Június végén fogadta a kopt és a katolikus egyház képviselőit, és ígéretet tett nekik, hogy minden egyiptomi állampolgárt azonos méltósággal fognak kezelni, vallási meggyőződésétől függetlenül. „Imádkozunk az Úrhoz, hogy Egyiptom demokratikus, polgári, modern állammá váljon, amely tiszteletben tartja mindenki jogait és szabadságát, garantálja a biztonságot, a békét és a társadalmi igazságosságot” – írta levelében Kyrillos Kamal William Samaan püspök, a kopt katolikus egyház adminisztrátora az egyiptomi államfőhöz. A luxori püspök, Joannes Zakaria annak a reményének adott hangot, hogy az államfő megtartja az első beszédében tett ígéreteket. Bár az egyház nem adott útmutatást híveinek a jelöltekről a választás második fordulójában, a keresztények többsége a felkelés idején a miniszterelnöki posztot betöltő Ahmed Safik tábornokot, Mubarak volt repülésügyi miniszterét támogatta a szavazás során. A hívek ugyanis attól tartanak: a Muzulmán Testvériség hatalomra kerülésével fennáll a veszély, hogy bevezetik a sariját, vagyis az iszlám jogot. Rafic Griech atya, az egyiptomi katolikus egyház szóvivője szerint a társadalom iszlamizálódási folyamatától lehet tartani.