Erdei séta

Vers

Ha a semmi te vagy, boltozódik.
Ha a csönd vagy te, a moraj
különböztet meg a világtól.
Az erdei séta, mint egy zsoltár
szakaszonként, óráról órára
növekszik. Nézem juharjaidat
s fakopáncsod fekete-fehér
röptét. Kicsiségem
kavarog mögöttem.

Lépés befelé

Vers

A csönd a csöndeken áttör.
Kétoldalt mint angyalok
állnak az ismeretek;
bizalomtól szent a tudás.
Ért s állít. Kérdez és bizonyít.
Egy Pontban Ég Az Azonosság.

A hit

Vers

Az ember bőrig ázik benne.

Majd csontjain dobol a zápora.

Végül fénylik tőle

a test

mint űrruha a sötétben.