Csak egy szó

Ugrom a dolog legközepébe, és már mondom is, hogy volt nekem egy novellám. Éppenséggel én írtam. Szombaton találtam ki, vagy talán már pénteken is az eszembe jutott, de végül vasárnap körmöltem le. Akkor délelőtt gyorsan írtam, kapkodva és sietve, hogy minden, ami az eszembe jut, és ami a mondatok eszébe jut, mert bizony ők is gondolkodnak, éreznek, büntetnek és bűnhődnek helyettünk, megmaradjon, el ne vesszen. Aztán sétáltam a városkában, bámultam egy tó hatalmas kék arcába.