Szalontai Anikó

Még ki sem lépve az iskolapadból, 2004-ben lettem az Új Ember munkatársa. Az újságírás mellett idővel a lap-, könyv-, illetve a honlapszerkesztésbe is bekapcsolódtam. Hivatásom egyik legnagyszerűbb része, hogy állandó fejlődést kíván, és magánemberként is sokat tanulok a munkám révén. A szó – az újságírás alapanyaga – nehezen formálható nyersanyag. Ugyanakkor kapcsolat az Igével, akit az Új Ember az alapítása óta közvetíteni szeretne. Bekapcsolódni e küldetésbe kihívást jelentő, ugyanakkor megtisztelő feladat.

A csend királynője

Szerző:

Van még jó hírünk

Szegeden, március 24-én rendezték meg az első Miss Brilliance Silence – Siketek és Nagyothallók Jótékonysági Szépségversenyét, amelyre az ország egész területéről, sőt a határon túlról kilenc hallássérült lány érkezett. E megmérettetést az évek óta létező Miss Brilliance Szépségverseny testvéreként hívta életre a szegedi illetőségű SolPhoto stúdió azzal a céllal, hogy a szépség felmutatásával is támogassák, bátorítsák a siketeket és a nagyothallókat, és enyhítsenek az egyenlőtlenségeken.

Kateri Tekakwitha április 17.

Szerző:

A hét szentje

A húsvét utáni hetekben sokszor elmélkedünk arról, milyen nehéz és olykor ijesztő lehetett a tanítványoknak, hogy a feltámadás után át kellett értékelniük mindent, amit addig gondoltak önmagukról, a világ rendjéről, sőt magáról Istenről. De nem csupán az első tanítványokkal volt ez így, hiszen az élő, valódi hit csak ezt a belső utat bejárva születhet meg bárkiben.

ALMA: a legnagyobb rádióteleszkóp

Szerző:

Van még jó hírünk

A világ legnagyobb rádiótávcső-rendszere az úgynevezett Atacama Large Millimeter/submillimeter Array. Nevének rövidítése, az ALMA nemcsak a magyarban értelmes szó. A teleszkópnak otthont adó Chile hivatalos nyelvén, spanyolul azt jelenti: lélek. A távcsőrendszer, amelyet március 13-án állítottak véglegesen üzembe, nem véletlenül kapta ezt a nevet, hiszen ez a hatalmas, minden eddiginél érzékenyebb szerkezet a csillagok és bolygók születését, vagyis a világegyetem és így az emberiség történetének kezdeteit kutatja.

Sevillai Izidor április 4.

Szerző:

A hét szentje

Az utolsó nyugati egyházatya közel száz évvel a Nyugatrómai Birodalom bukása után, 560 körül az Ibériai-félszigeten látta meg a napvilágot. Forrongó, átalakuló világ volt az: a régi kor eltűnőben, az új még kialakulatlan, a félszigeten akkor uralkodó vizigótok pedig csupán néhány évtizeddel később tértek át a római katolikus hitre.

Izidor apja az ariánus Athanagild gót király magas beosztású tisztviselője volt, bátyja, Leander pedig apát, majd Sevilla püspöke. A szülők korai halála után ő vette kezébe öccse nevelését. Irányítása alatt Izidor megismerte mind az antik, mind a keresztény műveltséget – életművének egyik nagy érdeme éppen az, hogy az ókori hellén alapokon nyugvó tudását összeegyeztette a nyugati kereszténységgel, és amennyire lehetséges volt, átmentette azt a középkor számára. Számos teológiai és történeti művet írt, emellett enciklopédikus munkáiban tulajdonképpen összefoglalta a kor tudását.

De la Salle János április 7.

Szerző:

A hét szentje

Reimsi nemesi család legidősebb gyermekeként számos előjog illette meg. Ő mégis korán, már tizenévesen papi pályára lépett. Huszonegy éves korában elvesztette szüleit, így ő lett a családfő. Miután gondoskodott testvérei jövőjéről, folytatta teológiai tanulmányait. 1678-ban szentelték pappá, 1680-ban pedig teológiai doktorátust szerzett.

De la Salle János – bár tudatosan soha nem készült erre – a francia oktatási rendszer megújítójává vált. Fiatal papként, 1679-ben egyik unokahúgával iskolát alapított Reimsben szegény lányok számára. Egyre többen jelentkeztek, hogy segítenek a munkájukban. Miközben az iskola bővült, De la Salle János figyelme a tanárok felé fordult. Úgy látta, hiányzik a központi irányítás, a pedagógiai célkitűzés és a továbbképzés.

Francesco Faà di Bruno március 27.

Szerző:

A hét szentje

Szardíniai nemesi család gyermekeként született 1825-ben, ő volt a legfiatalabb Luigi Faà di Bruno márki tizenkét gyermeke között. Gondtalan gyermekévei voltak, ugyanakkor a hívő katolikus családban már korán megtanulta, hogy a kiváltságok ellenére vagy inkább épp azért segíteni kell a szegény, kiszolgáltatott embereknek.

Mint legkisebb fiú katonai pályára lépett; részt vett a szárd–osztrák háború egyik utolsó, fontos ütközetében, a novarai csatában (1849). A háború mély nyomokat hagyott benne. Évekkel később felépíttetett egy templomot azon katonák emlékére, akik az olasz egységtörekvések harcaiban vesztették életüket.

A di­vat mint mű­vé­szet

Szerző:

Spa­nyol is­me­ret­ter­jesz­tő film (2005)

 

A ru­ha nem csak anyag, amely el­fe­di tes­tün­ket és meg­véd a hi­deg­től — árul­ko­dik sze­mé­lyi­sé­günk­ről, tár­sa­dal­mi hely­ze­tünk­ről. Ki­fe­je­zi, mit gon­do­lunk ma­gunk­ról, és mit sze­ret­nénk, hogy má­sok gon­dol­ja­nak ró­lunk. Ma­ga a di­vat ezen a tu­laj­don­kép­pen egy­sze­rű kód­rend­sze­ren alap­szik. De ha nem­csak gya­kor­la­ti funk­ci­ó­ja van az öl­töz­kö­dés­nek, ha­nem le­het az ön­ki­fe­je­zés egy for­má­ja is, va­jon so­rol­hat­juk-e a di­va­tot is a mű­vé­sze­ti ágak kö­zé? És mi­lyen kap­cso­lat­ban van azok­kal a te­rü­le­tek­kel, ame­lyek már ki­vív­ták ma­guk­nak ezt a ran­got: a ze­né­vel, az épí­té­szet­tel, a fes­té­szet­tel, a szob­rá­szat­tal, az iro­da­lom­mal és a film­mű­vé­szet­tel? Az is­me­ret­ter­jesz­tő film ezek­re a kér­dé­sek­re ke­re­si a vá­laszt, ne­ves ter­ve­ző­ket fag­gat­va a di­vat múlt­já­ról és jö­vő­jé­ről.

Kertész leszek

Szerző:

Van még jó hírünk

A tavasz beköszöntével kezdetét vette a harmadik Vesd bele magad program. Ennek keretében hat- és tízéves kor közötti gyerekek vetőmagokat kapnak, hogy azokat otthon elültessék, majd a növényeket gondozzák, és a termést betakarítsák. Március közepén minden iskolás átveheti a kis csomagját, benne hat zöldség vetőmagjával, amelyeket az ország különböző vidékein élő gazdák ajánlottak fel: zöldborsót, hónapos retket, hagymát, sárgarépát, csemegekukoricát és kaprot. A programhoz csak az iskolájukon keresztül csatlakozhatnak a tanulók – idén már csaknem harmincezren.