Van még jó hírünk
A Reader’s Digest riporterei különleges kísérletet végeztek a világ nagyvárosaiban: „elhagytak” pénztárcákat, hogy megtudják, hol mennyire becsületesek az emberek, azaz hányan próbálják visszajuttatni tulajdonosához a talált tárcát. Minden városban tizenkét pénztárcát felejtettek ott forgalmas tereken, bevásárlóközpontokban, illetve a járdán, ötvendollárnyi készpénzzel, kártyákkal, családi fotókkal és egy mobilszámmal.
Lengyel grófi családból származott, Beyzymyben született 1850 tavaszán. Édesapját 1863-ban a januári felkelésben való részvételéért halálra ítélték. Ezután édesanyjával Kijevbe költöztek, Jan itt fejezte be a középiskolát. 1872-ben a galíciai Stara Wielben belépett a jezsuita noviciátusba. 1881-ben szentelték pappá Krakkóban.
Tizenhét évig a fiatalok nevelésének szentelte magát a tarnopoli, majd a chyrówi jezsuita kollégiumban. Közben meghívást kapott Istentől egy másfajta misszióra, ezért 1898-ban, negyvennyolc éves korában Madagasz kárra utazott, hogy a leprások között szolgáljon. Ambahivoraka lepratelepén, a sivatagban szörnyű körülmények között, teljesen elhagyatva éltek a betegek, mintegy százötvenen. Sokan nem is a betegség miatt hunytak el, hanem éhen haltak. Jan atya két hét elteltével levelet írt tartományfőnökének, Rodolphe de Scorraille-nak, amelyben segítséget kért. Ő maga pedig meghozta döntését, hogy végleg ezeknek az embereknek szenteli az életét. Oda költözött a telepre, s mindennap megerősítette a leprás betegeket abban, hogy ők is szerethetők, és érdemesek arra, hogy megmentsék őket.
A hét szentje
Október 5.
II. János Pál pápa, amikor 1980-ban boldoggá avatta Bartolo Longót, Mária emberének nevezte. Az olasz férfi ötven évig dolgozott – ahogyan ő mondta – „a Hölgyéért”. Ám nagyon nagy utat járt be addig, amíg e missziót elkezdte.
Jómódú polgári családba született, Latianóban, 1841. február 11-én. Keresztény szellemben nevelték, de miután tízévesen elveszítette édesanyját, lassan eltávolodott a hittől. A Nápolyi Egyetem jogi karán tanult. Barátaival egyre jobban belemerült a kor világnézeti vitáiba – antiklerikális tüntetéseken és spiritiszta szeánszokon vett részt. Bartolo idővel elkötelezte magát egy sátánista szekta mellett, a közösség papja lett. Az elkövetkezendő években rítusok bemutatásával és egyházellenes tevékenységgel gyakorolta sátánista papságát, és sokakra volt hatással. A szertartások megkövetelték a teljes böjtölést, és komoly pszichés megterhelést is jelentettek. Bartolo végül fizikailag és lelkileg is megbetegedett.
Kultusztörténeti kiállítás Székesfehérváron – „Bűnös ember vagyok, mivel nincs lehetőség a földi hatalomban sáfárkodni igen súlyos bűnök nélkül.” László király a Monte Cassinó-i apáthoz 1091-ben írt levelében vallott így, nyolc esztendővel azután, hogy VII. Gergely pápa engedélyével oltárra emelt egy földi hatalmasságot: István királyt. A szentté avatást sokféleképpen értékelték a századok során. De túl minden történelmi és politikai magyarázaton – hogy ez végleg biztosította az akkor még fiatal ország helyét Európában, hogy legitimálta az Árpád-ház uralkodását, vagy hogy a nagy egyházszakadás után megerősítette a római katolikus kereszténységet Magyarországon – László ezzel örök lelki vezetőt adott minden magyar számára, akire ő, a „bűnös” király éppúgy tisztelettel tekinthetett, mint a legszegényebbek.
Van még jó hírünk
Azt hihetnénk, kevés dolog áll távolabb egymástól, mint Ferenc pápa és az haute couture. Ám úgy tűnik, a pápa józan és karizmatikus személyisége még a nagy olasz divatházakra is hatással van – többek között a Dolce & Gabbanára és a Fendire is, amelynek Karl Lagerfeld a kreatív igazgatója. Az angol Vogue magazin cikket közölt erről a tendenciáról, a New York Timesban pedig a neves divatkritikus, Suzy Menkes elemezte a jelenséget. Ferenc pápa szerénysége egyrészt visszafogottabb irányzatot hozott létre az öltözködésben, másrészt visszaadta az egyház tekintélyét a világ szemében, így a tervezők ismét felfedezik és felhasználják a keresztény művészet motívumait.
A hét szentje
A női karrier nem a modern kor terméke. A mai társadalmunk „ideális ellentéteként” elképzelt szigorúan keresztény középkorban számos lehetőség nyílt erre. Akkoriban a kolostorok sok esetben váltak a politikai és kulturális élet központjaivá, és a női rendházakban nemegyszer magasabb színvonalú oktatás folyt, mint a férfiakéiban. Igaz, ez leginkább az arisztokrácia lányai számára volt elérhető, hiszen akkor maga a szerzetesség is nemesi kiváltságnak számított.
A hét szentje
„Két néger már kihűlőfélben volt, közelebb a halálhoz, mint az élethez, szinte érverésüket sem lehetett észlelni – számolt be Claver Szent Péter 1628. május 31-én kelt levelében az előző napon az amerikai Cartagenába befutott rabszolgaszállító hajó utasainak helyzetéről. – Parazsat tettünk cserepekre, és a haldoklók közelébe helyeztük. Erre a parázsra illatszert szórtunk, amelyből két zacskóval is volt nálunk, és ezen alkalommal fel is használtuk. Ezután köpenyeinkkel betakartuk őket, nekik ugyanis nem volt takarójuk, és gazdájuktól is hiába kértünk.
Van még jó hírünk
Megújul a diósgyőri vár – újjávarázsolják a bástyákat, a palotaszárnyakat: a nyugati szárny kivételével mindegyiket két szint magasságig építik fel. Rekonstruálják az egykori lovagtermet, amely Közép-Európában a maga idejében a legnagyobb volt, a várkápolnát és a királynék lakótermét is. A kiállítóterekben a középkori váréletbe és a hajdani mesterségekbe nyerhetnek majd bepillantást a látogatók. A vár rekonstrukcióján túl vásár- és lovagi tornák számára alkalmas teret alakítanak ki, és megújul a lillafüredi függőkert is. A Diósgyőr–Lillafüred komplex kulturális és ökoturisztikai fejlesztése című projekt kivitelezése a 2014-es nyári főszezonra várhatóan befejeződik.
