Eszményekkel, illúziók nélkül
Emlékezés Klebelsberg Kunóra
„Amerre néztem, mindenütt könyveket láttam” – emlékezett vissza a híres szobrászművész, Búza Barna azokra az alkalmakra, amikor megfordult a pesthidegkúti Klebelsberg-villában. A nem tehetős családból származó, de nagy tehetségű Búza Barna képzőművészeti tanulmányait Klebelsberg segítette, és előrehaladását személyesen is ellenőrizte.
Gróf Klebelsberg Kunó 1932. október 11-én hunyt el. Sokan és okkal tartják őt a magyar történelem legnagyobb hatású kultuszminiszterének. A székesfehérvári ciszterci gimnáziumban tett érettségi után Budapesten, Berlinben és Párizsban folytatott jogi és államtudományi tanulmányokat, majd szerzett doktorátust. 1922 és 1931 között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium élén állt. Miniszterségének kilenc éve alatt számos jelentős kulturális esemény történt. Segítette a határokon kívül rekedt kolozsvári és pozsonyi egyetemek új otthonra találását Szegeden, illetve Pécsett. „…irányítása alatt zajlott le a magyar közoktatás-történet egyik legnagyobb szabású iskolareformja” – írta róla Mészáros István művelődéstörténész (neveléstörténész) professzor. Már 1926-ban meghirdette a nyolcosztályos népiskola tervét. A magyar művelődésügy szempontjából alapvető fontosságú volt, hogy Klebelsberg ötezer, főként tanyasi iskolát létesített.
