A L’Osservatore Romano heti spanyol kiadásának helyettes főszerkesztője, Marta Lago írta, hogy „a pápa jól ismeri Spanyolországot, ezt a nagy katolikus országot a maga drámai ellentéteivel és alkotókészségével”. Az idén augusztusban esedékes pápalátogatás szerinte ismét olyan lesz, amely meglepetésekkel is szolgál.
A szíriai felkelés napról napra véresebb. Miért nem avatkozik be mégsem a nemzetközi közösség, ahogyan teszi – ha nem is túl sikeresen – Líbiában? Végre elég világos válaszra leltem Karim El-Gawhary tudósításában.
Emlékeznek még arra, hogy évtizedeken át a pedagógusi alkalmasság legfontosabb kritériuma az volt nálunk, hogy a nevelők ne járjanak templomba? Néhányan közülük a hetedik határban osontak be vasárnapi misére, de később ez egyre fárasztóbbá vált, és bizony elmaradtak. Ettől ugyan senki nem lett sem tehetségesebb, sem szeretetre méltóbb, de a hatalom elégedetten könyvelhette el a vallásszabadság korlátozását.
Sokszor idézzük a Nobel-díjas francia író és filozófus, Albert Camus (1913–1960) A magyarok vére című 1956-os írásából ezeket a megrendítő szavakat: „Létezik egy igazi Európa, mely abban egységes, hogy az igazság és a szabadság nevében ellenszegül a zsarnokságnak. A magyar szabadságharcosok ezrei ma ezért az Európáért halnak meg.” Már csak azért is idézzük őt, mert alig volt a korabeli francia szellemi életnek hozzá hasonló képviselője, aki ennyire mélyen megragadta a magyar szabadságharc európai jelentőségét.
Amikor először olvastam, hogy szíriai ortodox és katolikus püspökök a szorongatott Asszad-kormányzat mellett nyilatkoztak, bevallom, azt gondoltam, hogy a hatalomhoz való kötődés mondatja velük nyilatkozataikat, és furcsálltam, hogy a tüntető tömegekkel szemben a rendőrterror mellett foglalnak állást.
Kinek van pénze drága külföldi nyaralásra? A munkás hétköznapokat legtöbbünk életében hazai és mégis idegen környezetben családi pihenés szakítja meg. A turizmus világnapját ugyan szeptember 27-én tartják, idei mottója azonban
– A turizmus összeköti a kultúrákat – éppen a nyári utazások számára kínál programot.
Habsburg Ottó július 4-én bekövetkezett haláláról és pályafutásáról bőségesen írt a nemzetközi sajtó. A Páneurópai Uniónak 1936-tól tagja, 1957-től alelnöke, 1973-tól 2004-ig elnöke volt. 1978-ban német állampolgárságot kapott. 1979-től 1999- ig a CSU (bajor keresztényszociális unió) mandátumával az Európai Parlament képviselője volt. Sokat tett az Európai Unió bővítéséért, a nemzetközi politikában a magyar ügyet képviselte. Édesapját, IV. Károly királyt II. János Pál avatta boldoggá 2005-ben.
Wolfgang Günter Lerch német iszlámszakértő szerint „az Atlanti–óceán és az Öböl–vidék között (az észak–afrikai iszlám államokban) sok szekularizált gondolkodású ember él, de a kultúra egésze nem szekularizált. Az egyiptomi példa jól megvilágítja, milyen fontos lenne ez a demokratikus társadalmi struktúrák kialakulása szempontjából. A kairói Al-Ahzar Egyetem vezetése vallási szempontból tiltottnak, »haramnak« minősítette a tüntetéseket, ugyanakkor Egyiptom főmuftija, Gomaa sejk a demonstrálókkal tartott.”
