Barroso felismerése és az IMF

Világ-nézet katolikus szemmel

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke meglepő módon új hangot ütött meg az európai helyzetről szólva. Szeptember 6-án, egy brüsszeli értekezleten kijelentette, amit már igen sokan megállapítottak: Európában nemcsak pénzügyi, de bizalmi válság is van. Az európaiak – ötven év óta először – nem a jobb élet reményében, hanem bizonytalanul tekintenek a jövőbe. Barrosót végre aggasztja, hogy nőtt a munkanélküliség. „Elfelejtjük, hogy van, akinek nincs mit ennie? Elfelejtjük, hogy helyenként szociális vészhelyzet van? Hunyjunk szemet e fölött?” – tette fel a drámai kérdéseket.

Keresztények Irakban

A mai Irak területe a legrégebbi keresztények által lakott vidék volt. A „két folyó közti föld”, Mezopotámia kereszténysége Szent Tamás apostol térítő tevékenységével vette kezdetét. A terület lakossága a VII. században már többségében keresztény volt, az ekkoriban bekövetkezett iszlám hódítás óta azonban a keresztények száma állandóan fogy.

Tömegmagány

Világ-nézet katolikus szemmel

Bármilyen tömegben, akár egy tízemeletes házban is magányban élhet az ember, ha nem sikerült családi, szomszédi környezetében szeretetkapcsolatokat kialakítania. Ha mindig másoktól várta a szeretetet, és maga sohasem igyekezett szeretetet adni másoknak. Oda jutottunk, hogy Brüsszelben már önkénteseket toboroznak a teljesen magányosan elhunytak hatósági temetésére.

Elhunyt Martini bíboros

Az egész egyház gyászolja az egykori milánói bíboros-érseket, aki augusztus 31-én hunyt el a jezsuiták Milánó melletti Gallarate Aloisianum kollégiumában. A nyolcvanöt éves bíboros már hosszabb ideje Parkinson-kórban szenvedett. A világ minden részéről érkeznek a gyásztáiratok, elismerve az olasz bíboros emberi és főpásztori nagyságát.

A szentatya – konfliktusok árnyékában

Amikor 2010 őszén Rómában véget ért a közel-keleti szinódus, azt tervezték, hogy a szokásos pápai összefoglaló dokumentumot XVI. Benedek Szíriában vagy Libanonban fogja átadni a közel-keleti főpásztoroknak.

Azóta sajnos jelentősen megváltozott a helyzet. Most már csak Libanon van olyan állapotban, hogy a pápa oda látogathasson. Az út római tervezői és a libanoni vendéglátók egyaránt remélik, hogy a harcok nem terjednek át a Szíriával szomszédos országra.

A diktatúrák áldozatainak emléknapjára

Világ-nézet katolikus szemmel

Az Európai Unió tavalyi első féléves magyar elnöksége idején döntött úgy, hogy augusztus 23-a legyen a Totális Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja. Az elhatározás jelentősége azért is vitathatatlan, mert végre nem egyoldalúan, hanem a jobb- és baloldali diktatúrák áldozatainak egyaránt szól tiszteletadásunk.
A letartóztatásom előtti hetekben, 1961-ben jutott el hozzám Edith Stein nyugatnémet kiadású életrajza és a lengyel minorita vértanú, Kolbe atya drámai története. Mindketten Auschwitz mártírjai, de akkoriban nálunk még kevéssé ismerték őket, és messze volt oltárra emelésük ünnepe. Számomra magától értetődött, hogy egy másik diktatúra újdonsült rabjaként őket válasszam „védőszentül”.

Ha mind komolyan vennénk…

Nem tudom, ki mire emlékszik a nyár végi nagy ünnepből. A tűzijátékra? A vízi- és légiparádéra? Két hete volt az ünnep, de számomra – tessék elhinni – ma is emlékezetes a délutáni szentbeszéd. Megragadott Jakubinyi György gyulafehérvári érsek világos, egyszerűen előadott tanítása. Érdekes, hogy a sajtó legnagyobbrészt azt emelte ki vezérgondolataként, hogy „a kor nyelvén kell az evangéliumot hirdetni”.

Iszlám egység és különbözőség

A washingtoni Pew Research Center’s augusztus 8-án tette közzé nagyszabású tanulmányát az iszlám világról. Harmincnyolcezer felnőtt muzulmánt kérdeztek meg harminckilenc országban. Mindnyájan vallották, hogy egy Isten van, és Mohamed a prófétája, ám véleményük eltér abban a vonatkozásban, hogy mennyire fontos számukra a vallás.