„Libanon a béke földje!”
Találkozás Béchara Boutros Raï maronita pátriárkával
Három biztonsági őr állt az ajtaja előtt – ugrásra készen. Átkutatták a táskámat, majd beengedtek. Abban a szállodában találkoztunk, ahol néhány napos magyarországi tartózkodása során megszállt. Mosolyogva, kitárt karokkal fogadott . Megvárta, míg leülök, s csak azután foglalt helyet. Minden szava és gesztusa barátságos volt, meggyőző és hiteles. Teljességgel komolyan vett. A végén megköszönte a beszélgetést, az ajtóig kísért, s erős, meleg kézszorítással búcsúzott. Mindez, az alábbi interjúval együtt, képet festett róla…
– Volt eredménye a szeptemberi libanoni pápalátogatásnak?
– Libanoni útja során a pápa aláírta az Egyház a Közel-Keleten című apostoli buzdítását, amely a püspökök 2010 októberében megtartott szinódusának eredménye, s a keresztények közel-keleti jelenlétéről szól. Ennek értelmében a keresztényeknek két alapvető feladatuk van a térségben: az egyik a kommunió, vagyis a közösség megvalósítása, a másik a keresztény értékekről való tanúságtétel egy olyan világban, amelyben a muzulmánok és a zsidók vannak többségben. Bár a szentatya Libanonba utazott, látogatásának „célpontja” a Közel-Kelet volt. „Az én békémet adom nektek” – hangzott az út jézusi jelmondata. Libanonban a keresztények és a muszlimok közösségben élnek, nem úgy, mint a környező országokban. Libanon a béke földje! S mind a keresztények, mind a muszlimok örömmel fogadták a pápát. Látogatásának hatására az ország szerepe felértékelődött a világ szemében. A libanoniak megértették, hogy feladatuk van: békét hirdetni, s tanúságot tenni az életükkel. Ehhez bátorságot és reményt kaptak az egyházfőtől.