Nagy Enikő

A stadionok árnyékában

Favella-világbajnokságot rendeztek június 15-én a brazíliai nyomornegyedekben, hogy azok is kapjanak valamit a foci-vb öröméből és izgalmából, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy drága belépőket váltsanak a mérkőzésekre. „Amikor megtudtam, hogy Brazíliában rendezik a vb-t, úgy éreztem, ez a legjobb dolog, ami történhet velem – mondja a tizenöt éves Albert Guilherme a The Guardian brit napilap kérdésére. – De aztán nem volt lehetőségem, hogy élvezzem a meccseket, nem volt pénzem a jegyekre. Ez a mostani viszont egy olyan bajnokság volt, amiben még én is részt vehettem.”

Beszélgetés a Krisztus Légiója Kongregáció új vezetőjével

Diakónussá szentelték június 14-én, Esztergomban a Krisztus Légiója Kongregáció két szerzetesét, Szabó-Molnár Bálintot és Egervári Bertalant is. „Eljöttem a szentelésre, hogy támogatásomról és közelségemről biztosítsam őket” – mondta lapunknak Eduardo Robles Gil atya, a kongregáció általános főnöke. 2014. január 20-án választották meg a rend vezetőjévé a mexikói atyát, aki nyíltan beszél a történtekről, arról, hogy az alapítóról, Marcial Maciel atyáról kiderült, kettős életet élt, s arról, hogyan tovább ezek után.

– Először is, hogyan fogalmazná meg a Krisztus Légiója Kongregáció és a Regnum Christi küldetését?

– A Krisztus Légiója egy kongregáció, melyet több száz felszentelt pap és több ezer papnövendék alkot, a Regnum Christi pedig egy mozgalom, amelynek tagjai világi férfiak és nők, közöttük megszentelt életűek, illetve diakónusok, akik több tízezren vannak. Egy lelki családot alkotunk, és Krisztus királyságát szeretnénk építeni az igazságosság, a könyörületesség és legfőképp az evangelizáció által. A legfontosabb, hogy a különféle hivatások együtt vannak jelen a családunkban, és közösségünkben különösen fontos a nők szerepe.

Történetek a csíksomlyói búcsúból

Csaknem húsz órát vonatozunk, mégis magyar szót fogunk hallani – belegondolni is hátborzongató. Budapestről hajnalban indul útnak a Székely Gyors, összekapcsolva a Szombathelyről jövő Csíksomlyó Expresszel. A Mátyás királlyá választásának 555. évfordulója alkalmából felmatricázott Hunyadi-mozdony húzza a tizennyolc kocsit, amelyeken több ezer zarándok utazik.

Ha jó újságíró lennék, járnám a vonatot, és kérdezősködnék: ki miért megy a csíksomlyói búcsúba. De én nem szólok senkihez, inkább az ablakban csüngök, és hagyom, hogy fújja a hajamat a szél, s hogy minden, amit látok, hogy is mondjam, megérintse a lelkemet. Ez lesz az első találkozásom Erdéllyel. Azt, amit tudok, Tamási Árontól, Wass Alberttől és Sütő Andrástól tudom róla. No meg a munkatársaimtól, akik megtanították, hogy ha pálinkával kínálnak, nem illik nem elfogadni, és ha megkérdezik, másnap megkaphatnak-e, nem kell ám megijedni, csak azt akarják tudni, hogy találkozhatunk-e.

Fiatalkorúak előzetesben – Érettségi a Szőlő utcai javítóintézetben

A többiek fociznak, ő a pálya szélén ül. Tanul. „Nem rossz, hogy te nem játszol velük?” – kérdezem. „Most ez van, tanulni kell, amíg lehet, focizni úgyis tudok legközelebb” – válaszolja. Rafael az egyike azoknak, akik a Szőlő utcai javítóintézet fiataljai közül idén érettségiznek. Heten vannak, és mint a többi fiú, ők is előzetes letartóztatásukat töltik az intézetben. Van közöttük olyan, aki életellenes bűncselekményt követett el, így az érettségi után nem sokkal alighanem börtönbe megy. Milyen kilátásai és elképzelései vannak egy ilyen gyereknek? – erről is beszélgettünk az érettségizőkkel.

Szögesdrót van a kerítésen, színes pillangók és virágok lógnak a plafonról – kontrasztos világ ez, letartóztatott gyerekek élnek az intézetben. Tizenkettőtől huszonegy éves korig, nagyjából százan vannak. Egy csoportjukkal a folyosón találkozunk, éppen sportolni voltak. „Jó napot kívánok!” – köszönnek különös hangsúllyal, sorakozva. Annyiszor tesznek így, ahányszor csak találkozunk, ez ugyanis a rend az intézetben. „Pár hét után meg lehet szokni – árulja el egy fiú –, de százszor jobb dolgunk van itt, mint egy bv-ben.” 1996 májusáig fiatalkorúak előzetes letartóztatását csak rendőrségi fogdán vagy büntetés-végrehajtási intézetben lehetett végrehajtani. Javítóintézetek munkatársai azonban úgy gondolták, fontos volna, hogy megóvják a gyerekeket az úgynevezett börtönártalmaktól, így kezdeményezésükre jogszabály-módosítás született, miszerint 1996 májusától fiatalkorúak előzetes letartóztatását már javítóintézetben is végre lehet hajtani.