Mácsai Kornélia

Új feladatok és új kihívások – A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a budapesti Francia Intézet szervezésében kétnapos konferencia várta az érdeklődőket Demokrácia és vallás – Az állam és az egyházak: érdekházasság vagy különélés? témakörben december 3-án és 4-én. A konferencia által felvetett kérdések talán a legidőszerűbbek a ma Európájában. A pénzügyi válság, az erkölcsi züllés, a nemi hovatartozás megkérdőjelezése, a család és az egyes ember személyének védelme: a jelenségeket vég nélkül lehetne sorolni. Az egyházak – különösen a történelmi egyházak most új feladatokkal és kihívásokkal szembesülnek.

Katolikus és evangélikus püspök hithirdetésről, közéletről és ökumenéről – A TF-esték programsorozatának november 20-ai rendezvényén Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspökkel és Fabiny Tamás evangélikus püspökkel Schulek Ágoston beszélgetett.
A vallásnak, az egyházaknak mindig nagy szerepük volt a magyar történelemben, kezdve Szent Istvántól napjainkig. Fabiny Tamás kiemelte: „evidencia kellene, hogy legyen” az egyházak szerepe ma is az erkölcsi válságból való kiemelkedésben, de sajnos ez nem valósul meg maradéktalanul. „Az utóbbi negyven évben »sekrestyekereszténységet« hozott létre az állam”, a rendszerváltás ezért is felkészületlenül érte az egyházakat. Ma egy másik erő törekszik ugyanerre: ez pedig a liberális gondolatokból táplálkozó „a vallás magánügy” jelszóval fémjelzett irányzat, amely szintén a négy fal közé szorítja vissza az egyházak híveit. Kiss-Rigó László püspök szerint az egyházaknak „nem szerepet kell betölteniük”, mivel „nem kiszolgálniuk kell az éppen aktuális igényeket, hanem az alapító által meghagyott értékek mellett kell kiállniuk”.

Kereszténység – magyarság – szlovákság – Käfer István, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szlavisztika Tanszékének professzora a fenti címmel tartott előadást szeptember utolsó szombatján a Lehel téri Árpád-házi Szent Margit-templomban. Történelmi, irodalmi, politikatörténeti és vallási szempontból világított rá a két ország kapcsolatára. Noha sokak szerint jelenleg a legrosszabb viszonyban a szlovákokkal van az ország, történelmi és kulturális szempontból mégis a legközelebbi, szellemi-lelki rokonaink ők.

Az emberismerettől a hittanig – Embertan, erkölcstan, vallástan, hittan címmel rendezett beszélgetést szeptember 19-én, a budapesti Háló Központban ezen tantárgyak mai életképességéről, a tanrendben elfoglalt helyéről az Emberismeret- és Etikatanárok Egyesülete. A beszélgetést Kamarás István vallásszociológus, a Pannon Egyetem etika tanszékének oktatója, az egyesület korábbi elnöke vezette. Kamarás István bevezetőjében felvázolta az európai helyzetet, amelyből kiderült: az unió országainak hittanoktatási gyakorlatában négyféle változat van jelen a kötelezőtől a választhatóig, illetve a „helyettesítő” tantárgyak választásáig. A hittan alternatívájaként általában etikát, emberismeretet, társadalom- és polgári ismereteket, valamint vallásismeretet lehet tanulni.