Madárember
Mit mondhatnánk még? Elröpült,
rajta a világ szeme.
Egy ideig ő volt a mester,
fényes légfolyosókat vágott a magasba,
alatta a legsötétebb felhők.
Mit mondhatnánk még? Elröpült,
rajta a világ szeme.
Egy ideig ő volt a mester,
fényes légfolyosókat vágott a magasba,
alatta a legsötétebb felhők.
Zavarba hozott minket ez a ti Jézusotok, a vízen
járásával: fandango, entrechat, csúszólépés,
a megszületés, képzeljétek! Egy sötét barlangban,
ismeretlenül,
aztán ott járt-kelt a keményre-égetett Palesztina földjén,
de nem úgy, ahogy ti jártok, vagy én, mert gyógyfüvek
nyíltak
mögötte, leander, fűzike, kamilla, jánosfüve,
láttuk, hogy át tud lépni a falon,
hirtelen megjelenik a nép közt, mintha
mindig is ott lett volna, várva, hogy fölismerjék;
Órákig ülnek egy kis
szétnyitott vászonszéken, térdük fölé
görnyedve; el-elmélázva horgásznak,