Az idei napos és száraz nyár elsősorban a vízi sportok szerelmeseinek kedvezett, de azért a strandon is biztosan előkerült olykor sokak kedvelt táblajátéka, a sakk. A világos és sötét figurákkal vívott küzdelem nemcsak játék és sport, hanem tudomány, művészet is. És persze szenvedély: politikusok, tudósok, írók, költők, egyházfők játszották és játsszák nagy kedvvel a királyos játékot, a királyok játékát.
Százötven éve született Gárdonyi Géza
Néptanító, újságíró, író, műfordító. Foglalkozott nyelvészettel, szótárszerkesztéssel, titkosírással. Zenét szerzett, dalokat írt, hegedűn, orgonán, cimbalmon és pianínón játszott. Jól rajzolt és festett, színdarabjaihoz maga tervezte a díszletet, és a fényképezéshez is kiválóan értett. Érdeklődött a természettudományok és a régészet iránt, a sportágak közül a vívás és a sakk állt legközelebb a szívéhez. Az egri remetének nevezett Gárdonyi Géza százötven esztendővel ezelőtt, 1863. augusztus 3-án született a Fejér megyei Agárdpusztán, s a Szent Anna-kápolnában keresztelték meg. Apja, Ziegler Sándor akkor éppen a Nádasdy-birtokon dolgozott uradalmi gépészként. Sokat költözködtek, attól függően, hogy a családfő hol kapott munkát. A Ziegler nevet írói, újságírói pályája kezdetén változtatta Gárdonyira, névválasztását egy anekdota szerint ő maga így magyarázta: „Igaz, hogy Agárdon születtem, de én már a bölcsőmben megkezdtem a vándorlást. Ha már egyszer Gárdonyban kereszteltek, úgy gondoltam, hogy Gárdonyira kereszteltetem a nevemet is. Legalább erről emlékezem arra, hogy e faluban is jártam.”
Százhuszonhárom levéllel a táskájában szállt föl John Wise amerikai léghajós 1859. augusztus 17-én Lafayette-ben Jupiter nevű hőlégballonjával, és a negyvennégy kilométerre lévő New Yorkba indult. A légiposta történetében ez az első hivatalos kézbesítés, bár nem minden alakult a tervek szerint. Húszezer ember gyűlt össze a városkában, óriási szenzációnak ígérkezett a repülési kísérlet, ám a szelek rossz irányba fújtak, és Wise huszonöt mérföld megtétele után kénytelen volt landolni. (A távolabbi helyekre címzett levelek vonattal utaztak tovább.)
Fedezzünk fel
Fedezzünk fel most egy olyan templomot, amelyet a hagyomány szerint a szent királyok adtak az egri püspökségnek, s amelyet Szent István király tiszteletére szenteltek. Bár felújításra szorul, havonta két-három alkalommal tartanak itt szentmisét. A műemlék épület mint ezeréves történelmünk egy darabja érdemes arra, hogy jobban megismerjük. S ha már a Zemplénben található Hejcén járunk, nézzünk körül a kevesebb mint háromszáz lelkes kis faluban is.
Telkibánya mindössze hatszázhuszonöt lelkes község a Zemplén szívében. Az Árpád-korban e vidéken működtek a leghíresebb, legjövedelmezõbb királyi bányák. A legenda szerint a XIX. században még a templom gombját is színaranyból öntötték, innen az Aranygombos Telkibánya elnevezés. A Miskolctól hetven, Gönctõl tíz kilométerre fekvõ település ideális helyszín a kikapcsolódásra, feltöltődésre, de több irányba túrázhatunk is innen kiindulva. Telkibányán át vezet a százhúsz kilométer hosszú Szent Erzsébet zarándokút, amely Sárospatakot és Kassát köti össze.
A genovai születésű tengerész, Cristoforo Colombo, azaz ahogyan mi, magyarok ismerjük, Kolumbusz Kristóf életéről számos regény és film készült. Közismert, hogy ő volt az az utazó, aki elindult Indiába, és fölfedezte Amerikát. Igaz, ő maga egész életében nem tudta, hogy új földrészen kötött ki, ezért a kontinens nem is róla, hanem Amerigo Vespucciról kapta a nevét. De az utókor Kolumbusz érdemeiről sem feledkezett meg, a dél-amerikai Kolumbia nevében is őrzi emlékét. A hajós népszerűségét mutatja az is, hogy a galamb jelentésű Kolumbusz férfinév Magyarországon is anyakönyvezhető, bár kevesen viselik.
Fedezzük fel!
Egy rátarti kunmadarasi mondás szerint Nagyivánon annyira nincsen semmi, hogy onnan még a nyulak is visszafordulnak. Pedig az alig ezerkétszáz lelkes Jász-Nagykun-Szolnok megyei község igazán takaros, és látnivaló is akad ott, ha az utazó rászán egy kis időt, s utánajár, mit érdemes megnézni a Hortobágy nyugati kapujában.
Árpád-házi Szent Margit és Boldog Jolán nővére nemcsak nekünk, magyaroknak kedves, hanem a lengyelek és a litvánok számára is, nem véletlen lett e két nemzet védőszentje. Szent Kinga személyéhez számos legenda fűződik, az egyik arra is magyarázatot ad, miért lett IV. Béla és Laszkarisz Mária elsőszülött gyermeke a sóbányászok patrónusa, s hogyan kötődik a szent életű leány a Krakkó melletti Wieliczka sóbányáihoz.
