Erdő Péter bíboros

Értesülve Szentatyánk, XVI. Benedek pápa lemondásáról, amely február 28-án lép hatályba, hálát adunk az isteni Gondviselésnek mindazokért a kegyelmekért és ajándékokért, amelyekben XVI. Benedek pápa apostoli szolgálata által az egyházat és az emberiséget részesítette. Hálánkat szentmise keretében szeretnénk kifejezni február 24-én, vasárnap 18 órai kezdettel a budapesti Szent István-bazilikában. A szertartásra szeretettel hívom és várom valamennyi paptestvéremet és minden kedves hívőt.

Kérjük közösen a mindenható Isten áldását Benedek pápa személyére és egész katolikus egyházunkra!

Kelt Budapesten, 2013. február 18-án.

Erdő Péter

bíboros, prímás, érsek

Szülte a Szűz szent Fiát! Örvendezzünk! Liliomot rózsaág! Lelkendezzünk! – Ez a szép karácsonyi ének ma is felhangzik templomainkban (SzVU 34). Költői soraiban is hitünk fogalmazódik meg. Ennek a hitnek az örömteli ünneplése és továbbadásának vágya ihlette az egyházi énekek megfogalmazóit és a régi magyar gyűjtemények szerkesztőit. A legelső, nyomtatásban is megjelent magyar katolikus egyházi énekek a karácsonyról szóltak. Werner Alajos hívja fel a figyelmet Hozsanna című énekgyűjteményének bevezetőjében arra, hogy Telegdi Miklós, az Esztergomi főegyházmegyét helynökként vezető kiváló főpap volt az első, aki ilyen énekeket kiadott, mégpedig prédikációs könyvének (posztillájának) első két kötetében. A karácsonyi ünnepkör az 1577-ben megjelent első kötetben foglal helyet. Az ott közölt énekek már a történelem távolából szólnak hozzánk, valahonnan félútról a Halotti beszéd és mai magyar nyelvünk között. De a második karácsonyi énekben azért ezt olvassuk: „Isten Fia támada tiszta, nemes szűztől, mint rózsa liliomtól.” Melyik hitigazságot énekelte meg a régi szerzemény, melyikről szól a ma is felhangzó karácsonyi ének: „Liliomot rózsaág”?

Egyházunk az idén október 11-én emlékezik meg a II. vatikáni zsinat kezdetének ötvenedik és a Katolikus Egyház Katekizmusa kiadásának huszadik évfordulójáról. A zsinat a katolikus világegyház püspökeit gyűjtötte egybe a pápával közösségben, az ő vezetése és tekintélye alatt. Ezért tiszteljük, ezért mértékadó a számunkra, akárcsak a többi egyetemes zsinat az egyház két évezredes történelme folyamán. Tanítása az apostolokig és Krisztusig visszanyúló hagyomány hiteles képviselete. Nem választotta el, nem állította szembe a régit és az „újat”, az „addigot” és az „azutánt”, hanem a krisztusi örömhír és az egyházi tanítás folyamatosságához híven adta elő az örök igazságokat korunk helyzetére érzékenyen figyelve. A keresztény hit Isten kinyilatkoztatásának teljességén alapul, mely Krisztusban érkezett el.

Erdő Péter bíboros levele II. Karekin katolikosznak

Erdő Péter a Magyarországon életfogytiglani büntetését töltő, gyilkosságért elítélt Ramil Safarov Azerbajdzsánnak való kiadatása kapcsán levelet intézett őszentsége II. Karekin örmény katolikoszhoz (képünkön), amelyet az alábbiakban közlünk.

Értesülve az elmúlt napok eseményeiről a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia teljes szolidaritásáról biztosítja az örmény keresztényeket és a sokat szenvedett örmény népet. A leghatározottabban elutasítunk minden etnikai erőszakot és gyűlölködést. Kérjük a Mindenhatót, hogy a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására kísérje pártfogásával az egész örmény népet, és részesítsen bennünket az igazságosság és a béke ajándékában.

Erdő Péter bíboros, prímás,
esztergom–budapesti érsek,
a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke

Krisztus feltámadt! Ősi idők óta így köszönnek a keresztények húsvét napján, az egész kereszténység legnagyobb ünnepén. Nem véletlenül mondja róla Szent Pál, hogy ha Krisztus nem támadt volna fel, hiábavaló lenne a mi hitünk. A keresztény hit alapja ez az esemény, amely Krisztus életét, tanítását és főleg a kereszt botrányát új megvilágításba helyezi, igazolja Krisztus küldetését. De hogyan tudunk mi a feltámadásról? Az apostolok tanúságtétele útján, vagyis történelmi híd feszül Jézus Krisztus személye, az első apostolok közössége és korunk között. Tehát nagyon fontos, hogy figyelemmel, megértéssel, szeretettel és az egyházon belül tanulmányozzuk a tanúságtevőket, a forrásokat, azt az utat, amelyen eljutott hozzánk az örömhír – és aztán számunkra is legyen örömhír.