Dragon Zoltán

Egy szomorú hír: elhunyt Cholenperger Henrik. Temetése Szent András napján, azaz november 30-án lesz. Bánatunkat enyhítheti, hogy a haláleset 1447-ben következett be, és nem a napi sajtót idéztük, hanem az esztergomi Keresztény Múzeum gyűjteményében őrzött epitáfiumot. Az epitáfium a Művészeti lexikon meghatározása szerint „templomokban, sírkápolnákban a halottak emlékére állított, díszes keretű feliratos kép, dombormű vagy feliratos tábla, amelyet a XIV. századtól használtak, de főleg a XVI-XVII. században volt gyakori”.

Depero? Olasz? Futurista? A Magyar Nemzeti Galériában? Valóban: első hallásra összeférhetetlennek tűnik, hogy a magyar művészet bemutatásának szentelt múzeum egy olasz művész életmű-kiállításának ad helyet. Ám a tárlat végére megértjük, hogy megalapozott döntés született.

Állandó kiállítás-variációk a Ludwig Múzemban – Azt mondják, hogy a világon csak egy múzeum van, amelynek nincs szüksége raktárakra: a szentpétervári Ermitázsnak. Ennek oka természetesen nem a gyűjtemény szegénységéből fakad, hanem a kiállítóhelyet adó paloták tágasságának.

„És akkor megképzett az Isten! / Aláhajolva, fölsuhanva, / bizonyos katolikus hitben / magát az Isten fölmutatta… / A hártyavékony ostyahéjon / kirajzolódott az az Isten, / akiben, mint az osztalékban / reméltem, de magam se hittem…”

A képzőművészet kedvelői közül sokan szeretik a tájképeket. De van-e különbség tájkép és tájkép között? E kérdés ezúttal természetesen nem a tájak különbözőségére vonatkozik, hanem a műfajon belüli sajátosságokra.

Jubileumoktól hangos évet kezdett meg a magyar nemzet: idén ünnepeljük Széchenyi István gróf halálának százötvenedik, Barabás Miklós festőnk születésének pedig kétszázadik évfordulóját. Ám egy harmadikról, idősebb Markó Károly 1860-ban bekövetkezett haláláról csak halkan, szerényen emlékezik meg a magyar média.

A Keresztény Múzeum német és osztrák barokk terme kedvezőtlen a bent lakozó műtárgyak számára. Egyrészt a látogató éhes szemét már jóllakatták a magyar és az itáliai középkori festmények, szobrok, másrészt ezt a saroktermet leginkább egy mű uralja: Maulbertsch Utolsó vacsorája.

Három héttel ezelőtt láthattuk, miként emlékeztek meg osztrák festők a húsvétról. Ám milyen más „német nyelvű” kincseket rejteget a Keresztény Múzeum? Ezúttal erre a kérdésre kapunk választ.