Charles von Lerberghe

Ez a legelső földi reggel,
mint tétova virág, mit az éj kilehelt,
a friss szélben, mely a vízről kerekedett fel,
kinyílik egy kékszínű kert.

Isten, hogy tud ma fényleni,
mily gyönyörködtetők neki
rózsái és gyümölcsei!

Rózsák, ha égtek
nyugalmas éjeken,
ti vagytok az élet
s a dal nekem.