Baranyai Béla

Bár eredetileg a távközléshez köt a szakmám, mindig is szerettem volna egyszer teológiát tanulni. Végül erre is sor került, harmincévesen ültem be újra az iskolapadba. Az egyetem elvégzése után sok évig keresgéltem, míg végül sikerült olyan munkahelyet találnom, ahol ismereteimet kamatoztatni tudom. A hit kérdésein kívül érdekel a történelem – leginkább a közelmúlt – és a filmművészet. Mivel a család is fontos az életemben – nős vagyok, és három gyermekem van –, e témával is szívesen foglalkozom.

Értelmes válaszok után kutatva – Interjú Görföl Tibor teológussal

Szerző:

Az ember a legkorábbi időktől fogva keresi létének okát és célját. A több évezredes kutakodás során számtalan kérdés fogalmazódott meg bennünk, egy azonban mind közül kiemelkedik. Aquinói Szent Tamással szólva: „Ezt nevezzük Istennek.” Értelemszerűen a tudományos gondolkodás sem kerülhette el, hogy ne lásson neki a „kimondhatatlan titok” módszeres feltárásának. Így született meg a teológia, vagyis az Istenről szóló tudomány. Tudjuk, hogy a teológiának rendkívüli szerepe van a katolikus keresztény hit kifejtésében. Sok évszázad telt el az első „teológus”, Szent János evangélista működése óta. Vajon hol tart ma ez a tudomány? Vajon bekerülnek-e megállapításai a köztudatba? Mit tud mondani nekünk húsvét misztériumáról? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Görföl Tibor teológussal.

A múltban játszódik, de a jelenhez szól – Tolkien és a vallás

Szerző:

Minden fantasy-regényíró John Ronald Reuel Tolkien köpönyegéből bújt elő. A fikciós irodalom meghatározó alakja nem csupán azzal vívott ki magának elismerést, hogy az általa megálmodott világot rendkívüli részletességgel dolgozta ki. A figyelmes olvasó azt is észreveheti, hogy A Gyűrűk Ura vagy A Szilmarilok mögött egy világnézet húzódik meg. Tolkien katolikusnak vallotta magát, regényeit is azzal a szándékkal írta, hogy előkészítse a talajt a kereszténység alapeszméinek befogadására. A tolkieni életmű vallási vonatkozásairól Füzessy Tamás Tolkien-kutatóval, a Magyar Tolkien Társaság társelnökével beszélgettünk.

Ne feledjük arcukat! – A bevándorlásról vallási és etnikai szempontból

Szerző:

Bár Magyarországra egyelőre nem érkeznek nagy számban menekültek, szakértők szerint a következő éveknek is a migráció lesz a legnagyobb politikai és társadalmi kihívása. Az Európai Unió tagjai még mindig nem tudtak közös nevezőre jutni, a legnagyobb jólétben élő nyugati országok vezetői pedig tanácstalanok a tekintetben, hogy honnan és mennyi menekültet fogadjanak be. Annyi biztos, hogy mihamarabb döntésre kell jutni, hiszen becslések szerint harmincnyolcmillió potenciális bevándorló várakozik arra, hogy útnak induljon Európa felé.

A látható láthatatlan – Hamvas Béla: Litai

Szerző:

Bár Hamvas Béla munkásságának legnagyobb része már hozzáférhető a nagyközönség számára, még mindig vannak olyan írások, melyek meglepetéssel szolgálhatnak mindazoknak, akik nagyra becsülik a „nevezetes névtelen” életművét. Közéjük tartozik az a könyvecske, mely a Medio Kiadó gondozásában jelent meg az év végén. Ebben Hamvas Béla Litai (Imádságok) című versét olvashatjuk.

Áldjátok az egek Istenét: irgalma örökké tart!

Szerző:

„Az Egyház életének boltozatát az irgalmasság oszlopa tartja. (…) Az irgalmasság nem ellentétes az igazságossággal, hanem Istennek a bűnös iránti magatartását fejezi ki, mellyel további lehetőséget nyújt számára a meggondolásra, a megtérésre és a hitre” – írja Ferenc pápa Az irgalmasság arca (Misericordiae vultus) kezdetű bullájában, melyben meghirdette az irgalmasság rendkívüli szentévét. Az emberi társadalomnak az irgalmasságra és az igazságosságra kell épülnie. E kettő egymás nélkül nem létezhet, nem játszható ki egymás ellen, hiszen egyazon isteni szeretetben gyökerezik. Az igazságosság és az irgalmasság volt a témája annak a konferenciának, amelyet január 27. és 29. között tartottak meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán.

Haláláig jezsuita maradt

Szerző:

Négyszáz évvel ez­előtt, 1616. február 8-án Pázmány Péter levélben kérte a jezsuita rend generálisától elbocsátását a Jézus Társaságából. Ennek évfordulóján mutatták be a Pázmány Péter Katolikus Egyetem teológiai karán az MTA–PPKE Lendület Egyháztörténeti Kutatócsoportjának legújabb tudományos kiadványát. A Pázmány, a jezsuita érsek című monográfia – melynek szerzője Tusor Péter – egy sajátos mikropolitikai tanulmány, hiszen a kora újkori hivatalos tárgyalások mögött folyt titkos megbeszélésekre, alkukra és összefonódásokra fókuszálva mutatja be, milyen nehézségei voltak a jezsuita Pázmány érseki kinevezésének, és végül miként hárultak el az akadályok.

A keresztények lehetnek a gazdaság átalakításának úttörői

Szerző:

Beszélgetés Helen Alforddal – A Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban (KETEG) konferenciájának egyik előadója, Helen Alford OP már nem először jár Budapesten. A Pápai Szent Tamás Egyetem (Angelicum) társadalomtudományi karának dékánhelyettese gépészmérnöknek tanult, dolgozott többek között a Michelin Tyre-nél és a British Aerospace-nél is. Az etika professzoraként a keresztény társadalmi tanítás és a menedzsment kapcsolatát kutatja, különös tekintettel a fenntarthatóságra. Az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának konzulensét a társadalmi felelősségvállalás és az erkölcs gazdaságban betöltött szerepe mellett az elvek gyakorlati alkalmazásáról is kérdeztük.

Konfliktuskezelés és intimitás a házasságban

Szerző:

A házasság hete idei programjain több olyan területtel is foglalkoztak az előadók, melyek eddig háttérbe szorultak. A szexualitás vagy a konfliktusok és azok feloldása egyaránt része a házasságnak, mégsem szívesen beszélünk róluk. Egyik esetben sem mindegy, hogy mennyire ismerik egymást a házastársak, mint ahogyan az sem, hogy milyen mintát követnek. Az Aranytíz Kultúrházban a szexualitásról hallhattak előadást az érdeklődők, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karának aulájában pedig három házaspár mesélt arról, milyen nehézségekkel szembesültek, és hogyan oldották meg azokat.