A magyar szellem láthatatlan múzeuma: Kiosztották a Magyar Örökség-díjakat – Örökségünk: a „Hóman–Szekfű”

Ez alkalommal kitüntetésben részesült a Magyar Nemzeti Múzeum sárospataki Rákóczi Múzeuma, valamint igazgatója, Jósvainé dr. Dankó Katalin, Márk Gergely rózsanemesítő, Juhász Ferenc költő, Vértesaljai Antalné díszítőművész, Hóman-Szekfű: Magyar története, Tandori Károly matematikus (1925-2005) valamint a Nádasdy Alapítvány és az alapító, Nádasdy Ferenc.
A kitüntetettek köre „a magyar szellem láthatatlan múzeumát” alkotja – nevüket aranykönyv őrzi. Állampolgári jogon mindenki javasolhat kitüntetésre érdemesnek tartott személyt, együttest, intézményt, teljesítményt. A Magyar Örökség-díj bírálóbizottsága az így beérkezett javaslatokból választja ki a díjazandókat. Évente négy alkalommal, esetenként hét-hét díjat osztanak ki, kulturális műsor keretében.

Örökségünk: a „Hóman-Szekfű”

A magyar történetírás lassan kigyógyulni látszik szomorú és szégyenteli korszakából, melybe nemcsak a jobboldali politikai csábításnak áldozatává lett Hóman Bálint nem illett, de a baloldali útra tévedt Szekfű Gyula sem. Hóman Bálint (1885-1951 vagy 1953) a váci fegyház rabjaként halt meg, és sírját azóta felkutatták ugyan, de halálának időpontja máig bizonytalan. Szekfű Gyulát (1883-1955) ugyancsak szomorú és veszélyes „útkeresés" után, a diktatúra Elnöki Tanácsának tagjaként érte a halál. Jeléül annak, hogy Szekfű nevezetes, 1943-as újságcikkének címe – Valahol utat vesztettünk – saját életútjára éppúgy vonatkoztatható, mint sok más szellemi emberére is. Mindez nem változtat azon, hogy mindketten a világ és a nemzet számára egyaránt embert próbáló és tragikus XX. század nagy történetírói voltak. 1928-ban kezdtek hozzá az először hét vékonyabb, majd az újabb kiadásokban öt vaskos és míves kötetben összefoglalt Magyar Történet megírásához.
A két katolikus tudós egybehangzóan vallotta, hogy „az emberi történet nem egyéb, mint az emberi lélek története”. És hangot adtak annak is, hogy „az igazságtól a nemzetnek nincs mit tartania, az igazság elhallgatása viszont egyértelmű a moralitás megtagadásával”. Ezért is válhatott a „Hóman-Szekfű” a diktatúra évtizedeiben is a magyar történelem „mentőövévé.”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..