A lengyel hadiállapot évfordulóján

Most december 13-án pedig arra emlékezünk, hogy három évtizeddel ezelőtt Lengyelországban hadiállapotot vezettek be, és a meghitt karácsonyi ünneplés helyébe a kommunista katonai terror lépett.

 Érdemes tisztáznunk az események megnevezését: a lengyel stan wojenny kifejezés egyértelműen hadiállapotot jelent. Magyarországon mégis a finomítóan csengő szükségállapot szóval jellemezték az eseményeket, kizárólag a Kádár János által elrendelt lengyelellenes propaganda céljai miatt. E hazug szóhasználat sajnálatos módon ma is létezik, számos sajtótermékben, sőt lexikonokban is találkozni vele. Márpedig egyértelműen hadiállapotról volt szó, hiszen katonai fellépés zajlott a lakosság és a tízmillió tagot számláló Szolidaritás ellen. A lengyel alkotmányjogászok szerint a hadiállapot bevezetése még az akkori, népköztársasági alkotmány rendelkezéseivel sem állt összhangban.

Mit jelentett a hadiállapot kihirdetése a gyakorlatban? A szabadságjogok teljes felfüggesztését; az utcák katonai megszállását; este tíz órától reggel hatig kijárási tilalom bevezetését; az országhatár, a repülőterek és a kikötők lezárását; minden gyárüzem katonai ellenőrzés alá vonását; rögtönítélő bíróságok felállítását; az államigazgatás és a távközlés katonai parancsnokság alá helyezését; a sajtó és a postai küldemények teljes cenzúráját; a telefonvonalak kikapcsolását egy hónapra; minden közintézmény katonai ellenőrzését; a benzinkutak bezárását.

Az akciókban ezernégyszáz páncélozott katonai jármű, ötszáz gyalogsági harckocsi és kilencezer gépkocsi fedezete mellett harmincezer belügyi tiszt vett részt. A Varsóból kivezető utakon ellenőrző pontokat állítottak fel, és az állandó lakhelyet csak külön engedéllyel lehetett elhagyni. A televízióban és a rádióban egész idő alatt kizárólag a hadiállapotot kihirdető Wojciech Jaruzelski tábornok beszédét ismételték. A Szolidaritás több mint ötezer tagját letartóztatták; több tízezer személyt internáló táborokba zártak – így a mozgalom vezetőjét, a később köztársasági elnökké választott Lech Wałęsát is. A kegyetlen karhatalmi fellépést kisebb-nagyobb sztrájkok követték, de ezeket úgyszólván azonnal leverték. A Katowice környéki bányákban sztrájkoló munkásokra tüzet nyitottak, kilenc vájárt agyonlőttek. A lengyel társadalom kettészakadt, fegyvertelen polgári ellenállás bontakozott ki, amelyben felbecsülhetetlen lelki támaszt jelentett a katolikus papság, illetve II. János Pál pápa. A számos bátor hitvalló közül is kiemelkedett egy fiatal varsói pap, Jerzy Popiełuszko, a Szolidaritás lelkésze. A rendkívül népszerű Jerzy atyát 1984-ben három belügyi tiszt elrabolta, és borzalmas kegyetlenséggel agyonverte. Tavaly június óta az egyház a boldogok sorában tiszteli.