A lateráni bazilika kanonoka lett a francia államfő

Az elnököt és feleségét, Brigitte Macront a templomba való bevonulásuk előtt Angelo De Donatis kinevezett bíboros, a Római Egyházmegye pápai helynöke, a lateráni bazilika főpapja köszöntötte, valamint a káptalan egyetlen francia kanonoka, Louis Duval-Arnould.
A köszöntést követően Emmanuel Macron a kanonokok kíséretében ünnepélyesen bevonult a bazilikába, és De Donatis érsekkel együtt a főoltár előtt foglalt helyet. Üdvözlőbeszédében a kinevezett bíboros arra emlékeztetett, hogy Macron bevonulása a római püspökei székesegyházba a Franciaország és az Apostoli Szentszék kapcsolatát kifejező ősi hagyomány folytatása. Bejelentette, hogy az elnök mostantól a bazilika közösségéhez tartozik.
A rövid igeliturgiát a hívek könyörgése követte, amelyben imádkoztak többek között Franciaországért, minden lakójáért és az állam vezetőiért. A Miatyánk latin nyelvű eléneklése után Macron elnök is felszólalt. Beszédében elmondta, azért fogadta el a lateráni bazilika tiszteletbeli kanonoki címét, mert ez a hagyomány az Apostoli Szentszékkel való egység és barátság jele.
Felidézte a cím adományozásának a francia királyokig visszanyúló történetét, és megemlékezett a templomban Franciaországért bemutatott szentmisék hagyományáról is, amelynek ápolása a francia szentszéki nagykövetség feladata. Macron hangsúlyozta, hogy a francia elnök jelenléte a bazilikában az Apostoli Szentszékkel való kapcsolat elmélyítésének vágyából fakad. E kapcsolatok nemcsak történelmi örökségként fontosak, ma is a békét és a közjót szolgálhatják. A francia köztársasági elnök végül jókívánságait fejezte ki De Donatis érseknek bíborosi kinevezése alkalmából.
A leendő bíboros záró­ál­dása és a Salve Regina eléneklése után Macron elnök a kanonokokkal együtt átment a káptalan kápolnájába, és elfoglalta helyét a stallumban, amit a jelenlévők tapssal fogadtak. Az ajándékok átadását követően aláírta a tiszteletbeli megbízatás átvételéről szóló dokumentumot, amit De Donatis érsek és a bazilika kanonokai aláírásukkal hitelesítettek.
Az ünnepi szertartáson jelen volt többek között Dominique Mamberti francia bíboros, az Apostoli Szignatúra Legfelsőbb Bíróságának prefektusa és több szentszéki nagykövet is.

Elsőként XI. Lajos lett a lateráni káptalan tiszteletbeli kanonoka 1482-ben. 1604-ben megújították ezt a hagyományt, miután a hugenotta király, IV. Henrik visszatért a katolikus hitre. IV. Henrik a bazilika kanonokaitól sok segítséget kapott, ezért hálából a káptalannak adományozta a dél-franciaországi Clairac bencés apátságának teljes jövedelmét. A káptalan ugyan­akkor tiszteletbeli kanonoki címmel ruházta fel Franciaország első Bourbon uralkodóját, s emellett kötelezettséget vállalt arra, hogy minden év december 13-án, a király születésnapján szentmisét mutatnak be Franciaországért. A hagyomány tovább élt akkor is, amikor az állam vezetői császárok és köztársasági elnökök lettek.
Idővel azonban a francia uralkodókat megillető cím feledésbe merült. Csak 1957-ben újította fel a tiszteletbeli kanonoki cím ünnepélyes római átvételének hagyományát René Coty elnök. Utódai Charles de Gaulle tábornoktól kezdődően követték őt ebben, kivéve Georges Pompidou, François Mitterand és Franoçis Hollande elnököket. Legutóbb Nicolas Sarkozy vette át ezt a megbízatást 2007. december 20-án.
Emmanuel Macron tizenkét éves korában részesült a keresztség szentségében. Tanulmányait egy, a jezsuiták fenntartásában működő iskolában végezte. A protestáns filozófus, Paul Ricoeur egykori asszisztense azonban ma a transzcendensre nyitott agnosztikusnak vallja magát.

Forrás és fotó: Ekai.pl
Fordította: Koncz Éva

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..