A kultúra hit és tudatformáló erő

Az egész napos tanácskozást megnyitó Sólyom László köztársasági elnök beszédében elmondta: meg kell szüntetni a szakadékot és fel kell emelni a cigányságot, melynek útja nem az asszimiláció, hanem az iskola. A cigányság társadalmi beilleszkedéséhez hosszú távú koncepcióra lenne szükség, de a nemzeti identitás és önkép kidolgozása a cigány értelmiség feladata.

„Én azt szeretném, ha a magyarországi cigány közösségnek lenne egy olyan kulturális autonómiája, mely nem szavakból, hanem intézményekből állna, amely nemcsak elismerést, megbecsülést és kis z á m í t h a t ó megélhetést nyújtana, hanem feladata és kötelessége lenne, hogy az utánpótlás kineveléséről gondoskodjék” – hangsúlyozta Orbán Viktor. A Fidesz elnöke támogatásáról biztosította a roma kisebbséget. Raduly József, a száztagú cigányzenekar vezetője szerint mindenki értelmiségi, aki ír, olvas, elemez, értékel, következtetéseket von le, és azokat átülteti az érdekképviselet területére. A kultúra nagyon fontos: tartást és hitet ad, ez a legnagyobb tudatformáló erő. Ha a nemzet elveszíti kultúráját, akkor maga a nemzet vész el. Nehézségnek tartja Raduly József, hogy míg a magyarországi nemzeti kisebbségek közül mindnek van anyaországa, a cigányságnak nincs.

Kállai Ernő kisebbségi ombudsman súlyos problémának látja azt is, ha úgy nő fel egy generáció, hogy nem lát munkába járó embereket, példaképeket maga körül. Azzal lehet áttörést elérni, ha komoly szakmákhoz jutnak a fiatalok, és ötven év múlva adófizető állampolgárokká válnak. Farkas Flórián Fidesz-frakcióvezető-helyettes, országgyűlési képviselő bátorította a jelenlévőket: „Nincs okotok önmarcangolásra. Aki a munkáját becsületesen végzi, akár cipészként, akár kőművesként, az értelmiségi. Véget kell vetni annak, hogy mások határozzák meg rólunk, mit akarunk!” – folytatta, és felhívta a figyelmet arra, hogy vannak az országban olyan falvak, ahol senki sem dolgozik, a cigányság körében 85- 90 százalékos a munkanélküliség, míg húsz évvel ezelőtt „csak” 60-65 százalékos volt. Az összejövetel során olyan cigány értelmiségiek, művészek és írók kaptak elismerést és posztumusz kitüntetést, akik sokat tettek a roma kisebbség felemelkedéséért. Köztük Choli Daróczi József író, költő, műfordító, aki cigány nyelvre fordította le az Újszövetséget.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.